Mióta a National Geographic 1915-ben elkezdett térképeket gyártani, négy óceánt „ismert el” a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. Június 8-a, az Óceánok Világnapja után azonban 2021-től egy ötödik óceánnal is bővül a paletta: a Déli-óceánnal, ami azt a víztömeget jelöli, amely körülveszi az Antarktiszt – olvasható a magazin online cikkében.
A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondta: a Déli-óceánt tudósok már jó ideje külön emlegetik a többitől, de hivatalosan még nem ismerte el senki. Régóta megy a tudományos diskurzus arról, vajon az Antarktisz körüli vizek bírnak-e olyan sajátos karakterisztikával, amelyek igazolnák, hogy saját nevet kell nekik adni, vagy pedig egyszerűen a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.
A társaság térképpolitikai bizottsága évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, hogy a tudományos szférában és a sajtóban egyre inkább így emlegetik ezt a területet.
A többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják (valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó), a Déli-óceánt viszont az áramlatok. A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Az ACC körbefutja az Antarktiszt nyugatról keletre haladva, nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten, ez lehet végül a Déli-óceán határa.
A felszíntől az óceánfenékig számítva az ACC több vizet mozgat meg, mint bármilyen más áramlás. Mivel három óceánból is von el vizet, hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón, az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők. A klímaváltozás azonban már a Déli-óceánra is hatással van: melegszik a vize, de egyelőre még nem tudni, ez pontosan milyen és mennyi hatással van az Antarktiszra.
A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.
