Tudomány az élet nagy kérdései

Mennyi emberre lenne szükség fajunk túléléséhez?

A környezeti krízis, egy hatalmas aszteroida becsapódása, egy pandémia vagy egy nukleáris háború egyaránt apokalipszist okozhatna a bolygón. Vajon hány túlélőre lenne szükség ahhoz, hogy fajunk egy ilyen eseményt követően fennmaradjon?

A válasz nem egyszerű, hiszen a különböző típusú kataklizmák után nagyon eltérő körülmények alakulhatnak ki.

Egy atomháborút követően például nukleáris tél jelentkezne, ami nemcsak élelmiszerhiányhoz vezetne, de veszélyes sugárzással is járna. Egy pandémia után ezzel szemben a környezet nem tapasztalna ennyire drámai átalakulást.

Cameron Smith, a Portlandi Állami Egyetem antropológusa a Live Science-nek azt nyilatkozta, a néhány száz főből álló populációk akár évszázadokig fennmaradhatnának egy globális katasztrófát követően. A kutató vizsgálatai során arra jutott, hogy a globális civilizáció bukásakor a legnagyobb veszélyben a nagyvárosok lennének, mivel ezen települések a kívülről behozott élelemre, illetve az elektromosságra támaszkodnak.

Smith azt feltételezi, hogy az apokalipszis után olyan önellátó, maximum ezer főből álló közösségek jönnének létre, mint amilyenek az újkőkor települései voltak. Ezek a csoportok egymással is érintkezésben lehetnének. A legnagyobb kihívást a beltenyészet elkerülése jelentené, ami a kis populációknál komoly kockázatot jelent.

Peter Zelei Images / Getty Images

Seth Baum, a Globális Katasztrófakockázati Intézet társalapítója és igazgatója úgy véli, amennyiben az emberek felismerik a közelgő katasztrófát, felkészíthetik a populációkat. A szakember szerint a legfontosabb az apokalipszis megelőzése lenne, egy nukleáris háború esetén ez a jó nemzetközi kapcsolatokat jelenti. Fontos ugyanakkor, hogy készen álljunk az esetleges katasztrófára – az atomháború példájánál maradva ezt bunkerek építésével érhetnénk el. Baum azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a bolygó pusztulásával járó fenyegetés esetén a Földet is elhagyhatnák az emberek.

Egy 2018-as tanulmány alapján a legközelebbi ismert exobolygóhoz, a potenciálisan lakható Proxima Centauri b-hez egy feltételezett, mai technológiánkkal létrehozható űrhajóval 6300 év alatt érhetnénk el.

A számítások alapján az utat egy legalább 98 fős legénységgel kellene megkezdeni.

Frédéric Marin, a Strasbourgi Egyetem munkatársa és kollégái szerint a csapatot 49, egymással nem rokon párból kellene kialakítani. A populáció csak bizonyos körülmények között maradna egészséges, ezért szigorúan kellene szabályozni a szaporodást.

Egy későbbi, 2021-es publikációban Marinék már azt írják, egy 500 fős kezdőlegénységgel genetikai szempontból sokkal biztonságosabb lenne az út. Smith ugyanakkor úgy véli, hasonló forgatókönyv esetén a cél az lehetne, hogy minél több embert tudjunk elvinni, ezzel csökkentve a beltenyészet kockázatát.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.