Vulkánkitörés kezdődött péntek este Izland délnyugati részén, a Reykjanes-félszigeten, a kitörés nem jelentett közvetlen veszélyt a közeli Grindavik településen élőkre vagy az infrastruktúrára.
A tudósokat nem érte váratlanul a jelenség, a területen hetek óta reng a föld: február 24. óta több mint 50 ezer földrengés pattant itt ki, ezen belül több tucat nagysága meghaladta a 3-as magnitúdót. A földrengések epicentrumai egy délnyugat-északkeleti sávot jelöltek ki a lakatlan Fagradalsfjall területén – közölte a 24.hu-val Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
A földmozgások fészekmélysége és a műholdas radarképek alapján észlelt felszínemelkedés alapján a szakemberek egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy magma nyomul felfelé és csupán néhány kilométer választja el a felszíntől. Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a földmozgás, szinte elcsendesedtek a szeizmométerek. Ám pont ez volt feltűnő, számos korábbi vulkánkitörési eset mutatta ugyanis, hogy ez jelezheti a közeledő vulkáni eseményt. Ami péntek este, helyi idő szerint 9:40-kor be is következett.
„Megnyílt” a föld
Február végén az első rengések, ami között egy 5-ös magnitúdójú, igen erős földmozgás is volt, először egy tektonikai eseményre utaltak, mégpedig egy oldalelmozdulásra és kis mértékű széthúzásra. Mi ennek az oka? Nos, a Közép-Atlanti-hátság, ahol két nagy kőzetelemez sodródik szét, a Reykjanes-félszigeten lép ki a szárazföldre, Izland szigetére. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez nyugat felé mozog, az Eurázsiai-kőzetlemez pedig kelet felé. Ez persze nem egy folyamatos mozgást jelent. Vannak időszakok, amikor földrengések kíséretében repedések, hasadékok nyílnak a földkéregben és sokszor a földfelszínen is, majd évekig, évtizedekig semmi nem történik.
Február utolsó napjaiban már az körvonalazódott, hogy a további földmozgásokat magma mozgása okozza, a földfelszín lassan elkezdett emelkedni, a GPS helyzetérzékelők pedig jelezték a széthúzásos mozgást. Március elejére mintegy 45-50 millió köbméter magmát becsültek 1-3 kilométer mélységben, ami hol délnyugat felé mozgott, majd megállt és északkelet felé nyomult a repedésekben, végül az elmúlt napokban e sáv középső részén mozgatta meg a földet. Az utolsó napokban tette meg a maradék 1-2 kilométert felfelé mégpedig teljesen csendben.
Alig volt földrengés, főleg az előző napokhoz képest volt éles ez a változás. A szakemberek várakozása és előrejelzése teljesen beigazolódott, sőt, pontosan ott tört fel a magma, ahol ezt várták, térképen kijelölték.
Évekig is eltarthat
Mi várható most? Milyen veszélyt jelent ez a vulkáni működés? Alapvetően nyugodt lávaöntéses kitörés várható. Kezdetben lávafüggöny, kisebb lávaszökőkút kitörés történhet a megnyíló hasadék mentén, majd szétterülő lávafolyam. Az izlandi vulkanológusok számos szimulációt készítettek a lávafolyás irányára, a kitörés helyének közelében nincs település, egyelőre ilyen veszély nincs. Az első helikopteres megfigyelések szerint mintegy 200 méter hosszú hasadék jött létre, ezen keresztül folyik ki a láva déli és nyugati irányba. Innentől kezdve a kérdés, hogy meddig lesz utánpótlás?
A láva elvághatja a sziget főútvonalát, adott esetben elvághatja Reykjavikot a keflaviki reptértől is. A vulkáni működés során felszínre jutó gázok jelentős légszennyezést okozhatnak akár a fővárosban is. Végül, hozzáteszem, hogy ezen a területen korábban zajló vulkáni működések általában hosszan zajlottak, volt amelyik több évtizedig. Egyelőre nem lehet még megmondani, hogy most is így lesz-e, egy izgalmas természeti folyamat kezdetén vagyunk, ami újdonság, mivel ilyet nem nagyon tapasztaltunk még a történelmi időkben.
