Salvatore Allegra / Anadolu Agency / AFP
Tudomány

Itthon is érzékelték az Etna robbanását

Nem nyugszik az Etna, csütörtökre virradó éjjel újabb, a keddinél is erősebb kitörést produkált. Pedig az sem volt semmi, a légköri lökéshullámot a Mátrában is mérni lehetett.

Kedden csaknem tíz éve nem tapasztalt erővel tört ki a Szicília szigetén fekvő Etna, amit szerdán, nem sokkal éjfél előtt egy még intenzívebb kitörés követett. A helyszín megint a délkeleti kráter volt, innen csapott ki a lávaszökőkút 500–700 méter magasra. Az ezt követő magmafolyás négy kilométert haladt a Valle del Bovén, majd rövid időn belül a vulkáni aktivitás ismét megszűnt.

A keddi adatok elemzése során kiderült, hogy

a robbanás „erejét” a vulkántól 1200 kilométerre, a Mátrában található Piszkéstetői Obszervatóriumban is érzékelni lehetett.

A szerda éjjeli kitörés pedig még nagyobb volt, ennek jelei is minden bizonnyal eljutottak hazánkba – a szakemberek jelenleg dolgoznak az azonosításukon. Miért volt az előzőnél is váratlanabb ez az esemény? Mi a jelenség oka, és mit mértek pontosan Magyarországon? Harangi Szabolcs vulkanológus professzort, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatójától, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

Szó szerint a semmiből robbant nagyot

A lejjebb látható ábra a cataniai Etna Obszervatórium adatait mutatja a helyszínen mért földremegésről. A fogalom nem egy éles földrengési jelet takar, ami kőzettestek törésére utal a mélyben, hanem folyamatos, harmonikus „rezgés” a szeizmogramokon. Olyan, mint amit az orgonasípban mozgó levegő kelt, csak itt a repedésekben, hasadékokban haladó olvadék váltja ki.

A földremegés amplitúdója, azaz kilengése jelzi, hogy az olvadék megindult, nyomul felfelé, és ez alapján akár kitörés várható vagy már éppen zajlik is

– magyarázza a 24.hu-nak Harangi Szabolcs.

A szakemberek számára a földremegés mértéke jelzés értékű. Ha megnézzük a február 16-ai adatokat, azt látjuk, hogy a műszerek mutatnak némi aktivitást (ez volt a megerősödött lávatűzijáték-kitöréssorozat), majd a jel hirtelen – tíz perc leforgása alatt – kiugrik, az volt maga a paroxizmális – heves, robbanásos – lávaszökőkút-kitörés.

A 18-ai nagyobb maximális amplitúdó helyi idő szerint éjjel fél 12-kor még magasabbra szökött, ami a nagyobb intenzitás jele, ám még érdekesebb: bármilyen „előzmény” nélkül. A földremegés intenzitása alacsonyabb volt, mint az elmúlt héten bármikor, és egyszer csak bumm, bekövetkezett az erős, paroxizmális kitörés.

Boris Behncke / INGV Etna Obszervatórium, Catania

Hangsebességgel jött a „jel”

Az Etna jelenlegi állapotát szerdai cikkünkben egy pezsgős palackkal példáztuk, amit megrázunk, majd felnyitunk. A nyomáscsökkenés hatására ezernyi apró széndioxid-buborék alakul ki, majd „kirobban” az üveg száján, és „magával rántja” az ital egy részét is. Amint a nyomás kezd kiegyenlítődni, a reakció hevessége is csitul, a pezsgős hab már a palack oldalán folyik le, végül ez is megszűnik.

A vulkán esetében az érkező friss magmából a felszín alatt sekély mélységben kiválnak a gázok, a magma „felhabzik”, és ez a lávahab tört kedden és a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka is több száz méter magasra. A keddi eseményt a már említett piszkéstetői állomáson is érzékelték, a heves robbanás iszonyú energiája ugyanis légköri infrahanghullámokat keltett.

A hullámok hangsebességgel terjedő nyomásváltozást idéznek elő, ez körülbelül egy óra alatt érte el az Etnától 1200 kilométerre fekvő obszervatóriumot.

– mondja a professzor, aki geofizikus kollégáival, az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatóival, Bondár Istvánnal és Kiszely Mártával jelenleg is értékelik az adatokat. Figyelemre méltó, hogy a piszkéstetői állomáson az Etna 2018 decemberi kitörését is észlelni lehetett, azaz az infrahanghullám mérése, monitorozása segítséget ad nagy, robbanásos vulkánkitörések távoli észlelésére.

További látványos aktivitás várható

Az eddigi események azt mutatják, hogy pulzál a rendszer, hosszabb nyugalmi időszakok és nagyon hirtelen kibontakozó, intenzív kitörések váltogatják egymást. Ennek közvetlen oka a szakember szerint az lehet, hogy kell egy kis idő, míg a mélyebb magmatározóban kristályosodó magmában összegyűlik az ehhez szükséges gázmennyiség.

Boris Behncke

A folyamat hátterét pedig a vulkán nyitott kürtői adják, amelyekben a gázban gazdag magmatömegek akadály nélkül, gyorsan a felszínre tudnak jutni. Valójában szerencsés állapot, hiszen így a tűzhányó könnyen „kiadja” a gőzt, és nem kell attól tartani, hogy a sokáig gyülemlő, egyre növekvő nyomás pusztító erővel vesse szét a hegy egy részét.

Jelen állás szerint a következő napokban is folytatódhat a pulzálás, jöhetnek még intenzív kitörések. Pontosabban Harangi professzor szavait idézve: „a jelenlegi nyugalom ellenére minden kész és adott arra, hogy amennyiben a gázzal teli magma újra termelődik, a következő napokban több intenzív kitörés következzen”.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.