Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezésre javasolta a Janssen koronavírus elleni vakcináját – innentől már csak gyakorlatilag formalitás, hogy az Európai Bizottság is elfogadja, ezzel ez lehet a negyedik vészhelyzeti felhasználásra engedélyezett vakcina az Európai Unióban. Magyarország 4,36 millió adagot rendelt a cégtől a vakcinából a közös uniós beszerzésen belül.
A Johnson & Johnson vackináját a cég belgiumi leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals és a bostoni székhelyű Beth Israel Deaconess Orvosi Központ fejlesztette közösen. Kicsit lassabban haladt a munka, mint sok más gyártónál, de ezt a vakcinát is engedélyezték már vészhelyzeti használatra az Egyesült Államokban és Bahreinben. Ez az első egyoltásos vakcina, aminek befejeződtek a fázis hármas vizsgálatai.
Technológiai szempontból a hangzatos JNJ-78436735 vagy Ad26.COV2.S vakcina az AstraZeneca és a Szputnyik V oltóanyagához hasonlít abból a szempontból, hogy szintén adenovírusos megoldással dolgozik. Míg az AstraZeneca azonban csimpánz-adenovírust használ, addig a Johnson vakcinája az úgynevezett 26-os szerotípusú adenovírust tartalmazza, ezt használja egyik adenovírusaként a Szputnyik V is (utóbbiban kétfajta van).
A 26-os adenovírus egy sima megfázásos vírus, de ezt is elölik, csak vázként használják, hogy a fehérjeburkának védelmében be tudják csempészni a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének kódolását tartalmazó DNS-t. A Johnson & Johnson egyébként nem zöldfülű az ilyen vakcinák gyártásában: tavaly júliusban szabadalmaztatta az első ilyen oltóanyagát, ami az ebola ellen hatásos. A HIV ellen és a Zikavírus ellen is folynak klinikai kutatások.
Míg a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcinái egyszálú RNS-sel dolgoznak, addig az adenovírusos Johnson oltásban már kétszálú DNS van, ebbe kódolják bele a koronavírus tüskefehérjéjének gyártásához szükséges „receptet”. Ennek több előnye is van: a DNS nem olyan törékeny, mint az RNS, ezért nem is kell az oltóanyagot olyan alacsony hőmérsékleten tárolni, elég hozzá 2-8 Celsius-fok, és ezt is kibírja minimum három hónapig.
Mi történik a szervezetben oltás után?
Az oltással bejuttatott adenovírusok, bennük a tüskefehérje kódját is tartalmazó DNS-sel, nekiütköznek a szervezetünk sejtjeinek, amik aztán bevonatot képeznek köréjük, és bekebelezik őket. A sejten belül az adenovírus kibújik a burokból, és bejut a sejtmagba, ahol a sejt messenger RNS-molekulája leolvassa a DNS-t, benne a tüskefehérje kódját. Az adenovírust génszerkesztéssel úgy módosítják, hogy ne tudjon a szervezeten belül replikálódni.
Az mRNS molekula elhagyja a sejtmagot, a sejt leolvassa a belekódolt üzenetet, és elkezdi gyártani a tüskefehérjét. A fehérjék egy része kikerül a sejtfalon kívülre, ezt ismeri fel az immunrendszer, mint idegen testet – anélkül, hogy maga a koronavírus bekerült volna a szervezetbe. Az adenovírus jelenléte egyébként maga is bekapcsol egy riasztórendszert a sejtekben, és felébreszti az immunsejteket, amelyek aztán észreveszik a tüskefehérjét.
A vakcinázott sejt egy idő után elpusztul, az így kikerülő tüskefehérje-darabokat felveszi az úgynevezett antigénprezentáló sejt. Itt kerülnek képbe az úgynevezett helper T-sejtek, amelyek akkor aktiválódnak, ha az antigénprezentáló sejtek „harcba hívják” őket. A T-sejteken kívül az úgynevezett B-sejtek is találkoznak a fehérjével, őket a T-sejtnek kell aktiválnia ahhoz, hogy antitesteket kezdjen el gyártani az idegen anyagra. Az antitestek aztán hozzátapadnak a szervezetbe kerülő koronavírus tüskefehérjéire, és mivel a kórokozó ezeket használja arra, hogy az emberi sejtekre tapadjon, és azokba bejusson, az antitestek megakadályozzák a sejtjeink fertőződését.
Az antigénprezentáló sejtek, amelyek érzékelik a halott vakcinázott sejtekből kikerülő tüskefehérje-darabokat, a citotoxikus vagy killer T-sejteket is aktiválják: ezek fogják felismerni és elpusztítani a koronavírussal mégis megfertőzött sejteket.
Peches időzítés a hatékonyság miatt
A Johnson & Johnson vakcinája kicsit később készült el, mint az a három, amit az EU korábban már engedélyezett, és hatékonyság tekintetében valószínűleg ez is a problémája. A gyártó weboldala szerint a fázis hármas vizsgálatok 85 százalékos hatékonyságot állapítottak meg a súlyos betegség ellen már a vakcináció utáni huszonnyolcadik napon, de érkeztek olyan eredmények is, hogy
A JAMA összefoglalója szerint a vakcina 66 százalékban véd a közepes és súlyos lefolyású COVID-19 ellen, és 100 százalékban véd a kórházba kerülés és halálozás ellen.
Szakértők szerint azonban a 85 százalékos hatékonyság (ami a tünetes fertőzés ellen csak 66 százalék) magasabb lett volna, ha a klinikai vizsgálatok akkor zajlottak volna, amikor a többi, már engedélyezett vakcinánál – most ugyanis már sokkal több a fertőzött, és olyan variánsok is megjelentek, amelyek ellen csökkenhet az oltás hatékonysága. A Johnson & Johnson gyakorlatilag szembeszélben tesztelte a vakcináját, és így sem kapott rossz eredményt.
