Tudomány koronavírus

Poszttraumás stresszt okozhat a koronavírus miatti pánik

Getty Images
Getty Images

Poszttraumás stressz szindrómát, vagyis PTSD-t okozhat a koronavírus-járvány miatti pánik – derült ki egy brit felmérésből, amelyről az Eurekalerten jelent meg sajtóközlemény. A Flinders Egyetem kutatói 1040 embert kérdeztek meg online a tapasztalataikról, és rájöttek, hogy a válaszadók 13 százalékánál jelentkeztek a PTSD olyan tünetei, amik alapján már lehetne diagnosztizálni a rendellenességet.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a lezárások okozta gazdasági és anyagi problémák, a több mint kétmillió elhunyt és a szociális izoláció mind olyan tényezők, amelyek ronthatnak a mentális egészségen, ezért jobban oda kellene figyelni a járvány lelki vetületére is. Nemcsak a PTSD jelenthet gondot, hanem

az egyre gyakrabban megjelenő depresszió, szorongás és a romló pszichoszociális működés is.

A kutatók rájöttek, hogy a traumás stresszreakciók főleg a jövőbeli eseményekkel függenek össze: az emberek aggódnak, hogy valami történni fog a szeretteikkel, hogy nagyon betegek lesznek, ha elkapják a vírust, és az állami lezárások és a nyomasztó hírek miatt is nő a szorongás. A PTSD-nek rengeteg tünete lehet, ezek közül a leggyakoribb az akaratlan visszaemlékezések, a szorongás, a tartós rossz hangulat, a levertség, apátia, eltompulás, vagy épp ellenkezőleg, a felfokozott állapot, a tehetetlenség, az önvád, a düh vagy akár a bosszúvágy érzésének megjelenése. Gyakori az alvászavar, a pihenésre képtelenség, a kínzó álmok, a váratlanul felbukkanó negatív emlékképek.

Ezúttal is többféle tünetet dokumentáltak a szakértők: a negatív emlékképek gyakoriak voltak, ahogy a pandémiával kapcsolatos zavaró, aggasztó gondolatok is.

Érdekes, hogy az eredmények nem voltak összefüggésbe hozhatók közvetlenül is a COVID-19-cel: a PTSD-tüneteket mutatók mindössze 2 százaléka volt valaha fertőzött, és csak 5 százalékuknak volt a szoros baráti vagy családi körben olyan, aki elkapta a vírust.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik