Zágráb közelében már márciusban komolyabb szeizmikus aktivitást észleltek, az utórengések azóta is tartanak. A kedd kora délutáni, 6,4-es erősségű esemény lehetett a sorozat főrengése – a folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben.
A mai Magyarország területén eddig több mint 30 jelentősebb földmozgásról számoltak be, a hazai viszonylatban nagyobb, 4-5 erősségű eseményekre megközelítőleg 2-3 évtizedenként van példa. A Földrengés.hu szerint a hazánk területén dokumentált első földrengés 456. szeptember 7-én zajlott, ezt Savariában, a mai Szombathelyen észlelték. A régészeti és geológiai bizonyítékok azt sugallják, hogy az esemény nem okozott komolyabb károkat. A rengés keletkezési helyét nem sikerült pontosan rekonstruálni, a forrás a becslések alapján Szombathelytől nagyjából 35 kilométerre északnyugatra lehetett, a földmozgás 6,1-es magnitúdójú volt.
Magyarország történetének legnagyobb földrengése mintegy két és fél évszázada következett be, itt írtunk róla részletesebben. A 6,3-as erősségű rengés 1763. június 28-án, hajnali 5 és 6 óra között történt Komárom térségében.
A szakértők úgy gondolják, hogy aránylag kevés áldozata volt, ez pedig a korabeli építészeti szokásoknak volt köszönhető – a rugalmas, könnyű parasztházak jól bírták a terhelést, magas, kőből emelt épületekből pedig ekkoriban csak kevés volt. Később, nagyjából húszévente újabb komolyabb földrengések jelentkeztek a térségben, melyek csak 1850 után hagytak alább.
1810. január 14-én az ország legaktívabb régiójában, a Komáromtól a Balatonig húzódó területen, Mór környékén alakult ki egy 5,4-es földmozgás. A feljegyzések alapján ez volt az ország történetének egyik legpusztítóbb rengése – már ami az anyagi károkat illeti. Az esemény különlegessége, hogy elsőként vizsgálták tudományos módszerekkel az okait és hatásait, az eseményről készült kiadvány 1814-ben jelent meg.
Közel egy évszázaddal később, 1911. július 8-án történt a kecskeméti, 5,6-es erősségű földrengés – a régióban a 18. század felső felétől számolnak be földmozgásokról. Az eseményről a sajtó részletesen tudósított: haláleset nem történt, ugyanakkor rengeteg épület sérült meg.
Több mint 30 kisebb rezgés előzte meg, melyeket Budán és Monor-Gomba térségében is éreztek. Az 5,6-es magnitúdójú főrengés jól dokumentált, hiszen több mérőállomás is képes volt rögzíteni. A katasztrófa sok településen okozott károkat, Dunaharasztiban néhány haláleset is történt.
Nagyjából 20 évvel később, 1985. augusztus 15-én reggel Berhida és Peremarton térségét rázta meg egy 4,9-es erősségű rengés – a régióban már a középkorban is feljegyeztek földmozgást. Az esemény nemcsak itt, hanem távolabbi településeken is előidézett épületkárokat.
Az évtized legnagyobb rengései, két 4,7-es esemény, 2011 januárjában, illetve 2013 áprilisában következtek be. Az előbbi főként Oroszlány környékét, az utóbbi pedig Heves térségét érintette.
