Tudomány bbc history

Példátlan földrengés pusztított Komáromban 255 éve

BBC History
BBC History

2018. 06. 28. 14:00

Szerencsére a Kárpát-medence térsége tektonikailag a Föld legnyugodtabb részei közé tartozik, hazánk területén igen ritkák a komoly károkat követelő földrengések. Időnként azért persze előfordulnak nagyobb földmozgások. Ezek közül is – a becslések szerint – a legnagyobb Komárom térségében történt, méghozzá 255 éve, 1763. június 28-án, hajnali 5 és 6 óra között.
Korábban a témában:

 Bőg, ordít, ropog: azt vélnéd, hogy ezernyi nagy ágyu

Mennydörög…

Megrendűl egyszerre; törik, szakad, omlik azonnal

Sok gyönyörű váras, falu messze vidékre: Komárom,

Melyet elért főképp az erő, szép várasa pusztúl:

Rázkódik fel-alá; jobbra-balra; potyog le falakról

A vakolás

– írta Baróti Szabó Dávid költő, aki néhány évvel az események után írta meg A komáromi főldindúlás című elbeszélő költeményét.

Baróti Szabó Dávid költő
Fotó: Wikipedia

Ahogy a föld rengett,

a magas tornyok is mind a földre estek,

s mennyi kincses templom, dicsőséges falak

lettek semmivé ott egy pillanat alatt!

– fogalmaz egy másik költeményben egy helyi tanító, Štefan Korbely.

A károk valóban jelentősek voltak: Komárom épületeinek harmada – köztük szinte az összes templom vagy magasabb kőház – teljesen elpusztult, de sértetlenül csupán a házak egytizede vészelte át a rengéseket (a következő napokban több tucat kisebb utórengés is történt).

A tudósok utólag a Richter-skála szerint 6,3-as erősségűre becsülték a földrengést, ez pedig rekord hazánkban, ahol 4-5 erősségű rengések is csak átlagosan 2-3 évtizedenként következnek be.

Az epicentrum egyébként valahol Komárom és Győr között lehetett, és károk is számos településen keletkeztek, Ácson, Bábolnán és Győrben is rongálódtak meg házak, de ekkor pecsételődött meg a máig csak romként megcsodálható zsámbéki templom sorsa is.

Komáromban 63-an haltak meg a pusztításban, sokan pedig megsebesültek, de ennek ellenére is elmondható, a földrengés az erősségéhez képest kevés áldozatot követelt. A hagyományos, vályogból és rugalmas vesszőkből épült parasztkunyhók ugyanis jól bírták a viszontagságokat, a legveszélyeztetettebb emeletes, kőből épült lakóházakból pedig ekkoriban kevés volt a környéken.

A károk pontos mértéke azért ismert, mert Mária Terézia utasítására részletes felmérés készült, a királyi biztosok összeírásai, jelentései páratlan forrásai lettek a későbbi kutatóknak, hiszen az épületek mellett a népesség társadalmi-vagyoni helyzetét is megörökítették. Komárom balszerencséje ugyanakkor ezzel nem ért véget: a következő évtizedekben több – minden bizonnyal az elsővel összefüggő – földrengés sújtotta a várost, ezek közül az 1773-as volt a legnagyobb, ekkor újabb 500 ház vált lakhatatlanná.

Kiemelt kép: Wikipedia

BBC History korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.