Tökéletes állapotban érkezett meg a japán Hajabusza-2 űrszonda által gyűjtött aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszula.
A Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz – helyi idő szerint – szombat este ért földet a dél-ausztráliai Woomera közelében – számolt be róla a BBC hírportálja. A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát.
A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett:
A misszió Twitter-oldalán vasárnap jelentették be, hogy szombaton megtalálták a kapszulát. A japán Szagamiharában vasárnap délelőtt tartott sajtókonferencián Cuda Juicsi projektmenedzser úgy fogalmazott: „a Hajabusza-2 hazatért”.
„Megtaláltuk a kincsesládát. A kapszulakollekció tökéletes” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a dobozon nem találtak sérülést.
Szombaton nap közben felvételek készültek arról, hogy egy vakító tűzgolyó hasít át az égen az ausztráliai Coober Pedy város fölött. A másodpercenként 11 kilométeres sebességgel száguldó eszköz a talajtól 10 ezer méterre nyitotta ki ejtőernyőit. A kapszula ezután fényjeleket kezdett kibocsátani, hogy helyzetét közölje. Végül a Woomera település melletti hatalmas katonai területen ért földet. A japán kutatók helikopterrel indultak a keresésére, de csak napfelkelte után tudták azonosítani a pontos helyét.
Ezután a 16 kilogrammos kapszulát Japánba szállítják, ahol a JAXA japán űrügynökség különleges termében tárolják és elemzik a tartalmát.
Az óriási érdeklődéssel várt kapszula kétféle talajmintát szállított: egy olyat, amely a Ryugu aszteroida felszínéről származik és egy másikat, amelyet az aszteroida felszíne alól vett. A kutatókat elsősorban ez utóbbiak érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.
Josikava Makoto, a Hajabusza-2 misszió egy másik projektvezetője elmondta: a tudósokat elsősorban a 4,6 milliárd éves talajmintában lévő szerves anyagok elemzése hozza lázba.
