Tudomány

A beleinken is múlik, hogyan működik az agyunk

Magyar kutatók kutyákon igazolták, hogy egyes bélbaktériumok elszaporodása kapcsolatban áll a rosszabb memóriával. Ezzel új ajtó nyílhat a tudományban, a kutyákon sokszor egyszerűbb például egy táplálék-kiegészítő kognitív képességekre vagy betegségre gyakorolt hatását tesztelni.

A világon elsőként vizsgálták a kutyák bélbaktériumainak összetétele és memóriájuk közti összefüggést az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék kutatói. Eredményeik alapján új ajtó nyílhat a tudományban olyan, az idegrendszer megváltozott működése miatt kialakuló állapot kezelésére, megelőzésére, mint például az időskori memóriazavar vagy az Alzheimer-kór.

A részletekről Dr. Kubinyi Enikő etológust, a Szenior Családi Kutya Program vezetőjét, az eredményekről megjelent tanulmány első szerzőjét kérdeztük.

Széles körben ismert, hogy a beleinkben élő mikroorganizmusok [EE1] közössége, az úgynevezett bélmikrobióta – a kifejezés köznyelvben helytelenül bélflóraként terjedt el – életünk számos területére kihat. Számos olyan anyagot termelnek, amik befolyásolhatják az anyagcserét, összefüggésben lehetnek az elhízással, cukorbetegséggel, egyes ráktípusokkal, sőt az agy működésével is az autizmustól az Alzheimer-kórig. Sőt, előfordulhat, hogy alkohol-termelő baktériumok elszaporodása miatt a páciens szó szerint állandóan részeg anélkül, hogy egy kortyot is inna.

A rágcsálóknál és a sertéseknél is jobb alany

A bélmikrobióta vizsgálata rendkívül fontos, az egyszerűség okán pedig gyakran használnak állatmodelleket, de kutyákkal még alig foglalkoztak e tekintetben. Miért tűnnek jó alanynak? Tudni kell, hogy a teljes bélmikrobióta egyénenként is változik, annyira egyedi, mint az ujjlenyomat, ezért nagyobb rendszertani egységeket, úgynevezett baktériumtörzseket és nemzetségeket érdemes vizsgálni.

Nyilvánvalóan még ezek sem mutatnak 100 százalékos hasonlóságot emberben és kutyában, de vannak egyezések. Sőt:

A kutyák ugyan ragadozók, de a sok ezer mellettünk eltöltött év, a hasonló életmód, étrend, stressz és környezeti hatások miatt bélbaktériumaik összetétele több egyezést mutatnak az emberekével, mint a rágcsálóké és a sertéseké

– mondja a 24.hu-nak Kubinyi Enikő. A kutatók tehát arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes baktériumtörzsek felszaporodása vajon ugyanolyan változással jár-e együtt a két faj agyában.

Fotó: GettyImages

Baktérium és memória

Ehhez viszont nem mindennapi mintagyűjtésre volt szükség. Összesen 29, elsősorban az idősebb korosztályt képviselő ebet hívtak meg a tesztekre, akiket közben elkísértek egészségügyi sétájukra is. Amint a kutyáknak sikerült produkálni, a székletmintát néhány percen belül -80 fokos mélyfagyasztásba helyezték, ami nagyon fontos: egyes baktériumok az állat testéből kikerülve szaporodásnak indulnak, így máris csalóka képet festenek a belső állapotokról.

Miközben a székletmintákat a laborba vitték, a kutyák memóriateszten vettek részt, ahol öt edényt helyeztek el tőlük kissé távolabb, az egyikben jutalomfalat volt. A finomságot mindig más edénybe tették a kutya szeme láttára, majd kivitték őket a szobából fél percre, hátha az alatt elfelejtik, hol az edény. A kutyák öt alkalommal próbálkoztak, a szakemberek pedig feljegyezték, hányszor tévednek, vagyis „rossz memóriájuk” hányszor irányítja őket üres tálakhoz. A két vizsgálat összehasonlítása alapján Kubinyi Enikő két eredményt emel ki.

A többször tévesztő, »rosszabb memóriájú« kutyák székletében több Actinobacteriát találtunk, mint jól teljesítő társaikéban. Izgalmas felfedezés, hiszen ez a baktériumtörzs Alzheimer-kórban szenvedő emberek bélrendszerében is felszaporodik.

A másik épp a két faj bélmikrobiótájának eltérésére mutat rá. Az úgynevezett Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél olyan betegségekkel jár együtt, mint például az irritábilis bél szindróma vagy a végbélrák. Ragadozóknál, így kutyáknál is viszont hatásuk nagyon is előnyös, amit jelen kutatás is igazolt: fiatalabb kutyáknál jóval nagyobb arányban fordultak elő Fusobacteria baktériumok, mint az öregebbeknél.

Új terület

Kubinyi Enikő hangsúlyozza, alacsony elemszámú kutatásról van szó, ezért a munkát kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekinti. A további munkának mindenekelőtt azt kell tényszerűen tisztáznia, hogy mennyire jó modellje a kutya a humán bélmikrobióta tanulmányozásának.

Ha megfelel, azzal új ajtó nyílik a tudományban, hiszen a kutyákon sokszor egyszerűbb például egy táplálék-kiegészítő kognitív képességekre vagy betegségre gyakorolt hatását tesztelni.

Másrészt az állatorvostudomány és a kutyagazdák számára is hasznos lehet, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük.

Kiemelt kép: GettyImages

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.