Tudomány

Hatalmas vulkánkitörések nyomára bukkantak

Nagyjából 120 millió évvel ezelőtt nagy mennyiségű olvadt kőzetanyag indult meg a felszín felé, a folyamat nyomai pedig ma is észlelhetőek Új-Zéland környékén. Egy közelmúltban megjelent tanulmányban a szerzők erről az eseményről tárnak fel új részleteket – írja a Live Science.

A szakértők azt vizsgálták, hogy miként terjednek a szeizmikus hullámok a földköpenyben. A csapat a Hikurangi-fennsíkra koncentrált, a háromszög alakú vulkanikus terület Új-Zéland közelében, a Csendes-óceán alatt található 3200 méteres mélységben. A kutatók arra jutottak, hogy a hullámok hasonlóan terjednek a régióban, mint két közeli vulkáni fennsíkban. Tim Stern, a Wellingtoni Victoria Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy mindhárom régió egykor ugyanazon hatalmas fennsík része volt.

A mintegy 120 millió évvel ezelőtti esemény volt a földtörténet legnagyobb vulkáni kiáramlása.

Simon Lamb, a csapat tagja szerint a folyamat jelentős hatást gyakorolhatott bolygónkra, és az éghajlatot is befolyásolhatta, és tömegkihalást idézhetett elő.

A hasonló formációk, az úgynevezett köpenydiapírek akkor alakulnak ki, amikor a forró kőzet leválik a külső mag és a köpeny határáról, és megindul felfelé. Bár az anyag jelentős része elakad a köpenyben, egy része feljebb áramlik, megolvad, és a felszínre tör. A szakértők azt feltételezik, hogy a köpenydiapírek komoly szerepet játszanak a bolygó nagy vulkanikus régióinak tevékenységében.

Kép: Getty Images

Sternék szerint a Csendes-óceán déli részén 120 millió éve kialakult köpenydiapír a legnagyobb ilyen formáció lehet. Az esemény által hátrahagyott Hikurangi-fennsík önmagában 400 ezer négyzetkilométeres, de a kutatók azt feltételezték, hogy az egykori megaplatóhoz tartozott az Ontong-Jáva- és a Manihiki-fennsík is.

A szakértők elképzelésüket a szeizmikus hullámok terjedésének vizsgálatával igazolták. A csapat irányított robbantások és földrengések során kialakult hullámokat tanulmányozott. Mivel a hullámok a három térségben hasonlóan terjedtek, feltételezhető, hogy az egyes fennsíkok ugyanolyan kőzetekből épülnek fel, és együtt keletkeztek. Sternék a vizsgálat során az ősi szuperkiáramlás nyomait is ki tudták mutatni, és arra jutottak, hogy az Ontong-Jáva-Manihiki-Hikurangi-megafennsík egykor a bolygó felületének 1 százalékát fedhette le.

A kutatók a friss eredmények alapján úgy vélik, hogy a három vulkáni fennsík egyetlen ősi plató maradványa, melyet a földtörténet legnagyobb vulkáni feláramlása alakított ki. A hatalmas fennsíkot utóbb a lemeztektonika törte szét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.