Az orvosi és az ipari használatra előállított oxigén gyártási módszereiben nincs nagy különbség, elsősorban a szabályozásban, valamint az adminisztráció részletességében és szigorúságában látható eltérés. Továbbá az orvosi oxigén palackozása különálló töltőrendszeren, orvosi oxigénre előírt töltési folyamatok szerint történik, a gyártási tételek laboranalitikai ellenőrzésével. A lélegeztetésre használt, emberi szervezetbe kerülő orvosi oxigén gyógyszernek minősül, így minőségében, tisztaságában meg kell felelnie az Európai Gyógyszerkönyv által előírt követelményeknek – ezt rendszeres belső auditok, OGYÉI-ellenőrzések biztosítják.
Az ipari és orvosi oxigén is úgynevezett levegő-szétválasztó vagy levegőbontó üzemekben készül, ahol a levegő három fő alkotóelemét, a nitrogént, az oxigént és az argont különböző forráspontjuk alapján képesek szétválasztani egymástól. Ipari méretekben a levegőből a kriogén levegő-szétválasztás technológiájával nyerhetők ki a nagyobb arányban megtalálható alkotóelemek. Az oxigén -183, a nitrogén -196 Celsius-fokon cseppfolyósodik.
A cseppfolyós levegő folyamatos desztillálásával (egyidejű többszöri elgőzölögtetésével és kondenzáltatásával) a rektifikáló oszlopban felfelé áramló gőz egyre dúsabb nitrogénben, a lefelé haladó folyadék pedig oxigénben. Így nyerik ki nagy tisztaságú koncentrációban a nitrogént és az oxigént cseppfolyós vagy gáz halmazállapotban. A cseppfolyós gázokat nagy térfogatú vákuum-szigetelt kriogén tartályokban tárolják.
Az ipari gázokat széles körben használják itthon is
– mondta el a 24.hu-nak a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója, Bohner Zsolt. „Oxigénre szükség van az acéliparban, hőkezeléshez, vízkezeléshez, a biológiai szennyvíztisztítás hatásfokának növeléséhez, ózon előállításához, vegyipari oxidációs és magas hőmérsékleten zajló folyamatokhoz, papíriparban az ózonos fehérítéshez, de kellhet például az élelmiszeriparban is. Ezen kívül persze az orvosi oxigén nélkülözhetetlen az egészségügyben is.”
Nemcsak koronavírus miatt kell az oxigén
Az oxigént az egészségügyben járványidőszakon kívül is rengeteg célra használják: a sürgősségi ellátásban, a műtéti és intenzív osztályos lélegeztetésnél, a szöveteket alkotó sejtek oxigénigényének kielégítésére, különböző okokból kialakult akut vagy krónikus oxigénhiányos állapotok kezelésére vagy megelőzésére – ilyenek például az idült obstruktív légúti betegségek, a tüdőgyulladás, tüdőembólia, tüdőfibrózis, az asztma, a cluster fejfájás, az újszülöttek légzési zavarai, a szívelégtelenség bizonyos típusai, vagy például a szénmonoxid-mérgezés. Nemcsak kórházakban, hanem tartós otthoni oxigénterápiához is kellhet orvosi oxigén.
Az orvosi oxigén alapvetően két formájában kerül az egészségügyi intézményekbe: légnemű, sűrített gázként gázpalackokban, valamint cseppfolyós állapotban a központi gázellátásban. Előbbi kevésbé hatékony, mivel a legnagyobb gázpalack is csak 10 köbméter sűrített oxigént tartalmaz.
Ha egy lélegeztetőgépes terápiáról beszélünk, akkor átlagosan 10–12 liter oxigénre van szüksége egy betegnek percenként
– mondta el Bohner Zsolt. „Óránként ez körülbelül 0,7–0,8 köbmétert jelent egy ilyen terápiánál, így maximum 15–16 órára elegendő oxigént lehet egy palackból biztosítani számára. Mivel a palackok térfogata véges ellátást nyújt, így ez respirátorok működtetése esetén inkább vészhelyzeti megoldásra szolgál.”
A cseppfolyós oxigén hatékonyabb megoldás: a tartályok, amelyekben a cseppfolyós oxigént tárolják, sokkal nagyobbak, és egy liternyi folyadékból körülbelül 800 liter gázt lehet kinyerni. Kis térfogaton így nagyobb mennyiségű oxigén tárolható. Csakhogy ehhez szükséges olyan gázhálózati infrastruktúra, ami lehetővé teszi, hogy az egészségügyi intézmény területén található tartályból a cseppfolyósból gázzá alakított oxigén csővezetékeken keresztül a betegekhez juthasson.
Lesz elég orvosi oxigén, ha berobban a járvány
A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnövekedő oxigénigény miatt ezeket a gázellátó rendszereket több helyen bővíteni kell, illetve az újonnan kialakított járványügyi létesítményekben ki kell építeni.
„Azon kórházaknál, ahol már van központi gázellátó hálózat, elkezdtük a cseppfolyós tartálykapacitások bővítését annak érdekében, hogy az oxigénterápiára szoruló betegek részére minél nagyobb arányban tudjanak a kórházak cseppfolyós ellátáson keresztül oxigént biztosítani” – mondta Bohner Zsolt. A Messer Hungarogáz együttműködik ugyanis az operatív törzzsel, és az országban jelen lévő másik két ipari gázgyártóval együtt korszerűsíti a hazai egészségügyi intézmények oxigénellátását.
„A hálózatfejlesztés folyamatban van, ami a Messer kompetenciáját illeti, a tartálycserék és plusz tartályok telepítése nagyrészt megtörtént.
Nyolc–tíz intézményben volt igény bővítésre, többek közt a SOTE-n, Szegeden, Debrecenben, Győrben, Sopronban, Szekszárdon és az ajkai kórházban.
Részünkről az jelenthető ki, hogy képesek vagyunk az általunk ellátott egészségügyi intézmények, mindenekelőtt pedig az elsődleges kezelésre kijelölt járványkórházak megnövekedett oxigénigényének biztonságos és stabil ellátására hosszan tartó kritikus helyzetben is” – tette hozzá Bohner.
A Messer Hungarogáz szerint az orvosi oxigén mennyiségéért még járványidőszakban sem kell aggódni, bár ilyen szituáció, mint amilyen most bontakozik ki, még nem volt az elmúlt évtizedek során az országban. A járvány előtti működéshez képest a Messer és az operatív törzs becslései szerint a következő hetekben, hónapokban három–ötszörös mennyiségű oxigénre lesz szükség, amely szabad kapacitásként jelenleg is rendelkezésre áll. De fel kell készülni a kevésbé optimista kimenetelű szcenárióra is, így tízszeres kapacitásbővítést céloznak meg, amely az ipari oxigénfelhasználás korlátozásával érhető el. Ha mégis jobban megviseli Magyarországot a járvány, akkor is biztosan marad elegendő orvosi oxigén – és ez még csak a magyarországi ipari oxigéngyártó vállalatok egyike, a másik kettő valószínűleg ugyanígy teljesítménynövekedésre rendezkedik be.
Bohner Zsolt azt is megjegyezte, hogy bár elkülönül az orvosi és az ipari gázpalack (más a színezése, eltér a töltés menete), járványidőszakban a Messer megkapta az engedélyt arra, hogy az ipari palackokba is tölthessen orvosi oxigént, ami azt jelenti, hogy
Az ipari palackok töltése a megfelelő öblítési, tisztítási eljárások után az orvosi palackokra előírt gyártási, minőségi dokumentációs, validálási és felszabadítási folyamatok szerint történik
– jelezte Bohner Zsolt.
Az ország orvosioxigén-szükségletét egyébként ez a három szereplő általánosan ki tudja elégíteni. Egyelőre a Messer nem tapasztalt ipari keresletcsökkenést, és Magyarország és a magyar ipar egyébként is inkább nitrogénvezérelt, oxigénből jellemzően kevesebb az igény. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy hagyományosan exportálnak és importálnak is oxigént, ha szükség van rá, és látja lehetőségét annak is, hogy a járványhelyzetben is küldhessünk a rászoruló országoknak a saját készletünkből.
„Ebben a helyzetben az import-export és a vásárlás-eladás szigorúbb, most minden ilyen értékesítést mind vállalatcsoporton belül, mind az operatív törzzsel egyeztetni kell. Ebben a pillanatban teoretikusan még tudnánk exportálni az országból, hiszen a készleteink gyakorlatilag tele vannak” – mondta Bohner Zsolt. Budapesten jelenleg egymillió liternyi oxigén áll rendelkezésre, vagyis úgy tűnik, jó darabig nem kell azon aggódnunk, hogy a koronavírusos betegeknek nem jut majd oxigén.
Főkép: AMELIE-BENOIST / BSIP / BSIP via AFP
