Tudomány

Koronavírus: Teljesen felfordult a tudományos világ

Nem kérdés, hogy az új koronavírus, illetve a kórokozó miatt bevezetett járványügyi intézkedések teljesen megváltoztatják a mindennapokat. A súlyos közegészségügyi és gazdasági hatások mellett érdemes kicsit arról is beszélni, hogy a pandémia hogyan befolyásolja a virológiához, az egészségügyhöz és a gyógyászathoz nem kötődő tudományos területeket.
Korábban a témában:

A nemzetközi tudományos világ elsők között érezte meg az új koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének hatásait: sok más tömegrendezvényhez hasonlóan a szakmai konferenciákat is sorra törölték el világszerte. Hogy az ilyen összejövetelek mennyire is veszélyesek járványidőben, azt jól bizonyítja a Biogen biotechnológiai vállalat február 26-án megrendezett bostoni gyűlése: csak Massachusetts államban 70 olyan COVID-19-es esetet azonosítottak, amelyek a rendezvényhez köthetők.

A járvány miatt sorra törlik a tudományos konferenciákat is. Kép: PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance

Sarah Hörst, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója úgy véli, az intézkedések akár hosszú távon is átalakíthatják a tudományos konferenciák szervezését. Sok kutató már korábban is arra panaszkodott, hogy a szegényebb térségekből, illetve a mozgáskorlátozott kollégák számára nehézkes a rendezvények látogatása, az utazások pedig jelentős kibocsátással járnak. Jelenleg a szakértők online platformokon igyekeznek megosztani eredményeiket,

de könnyen elképzelhető, hogy a tapasztalatok miatt a tudományos világ a jövőben is nyitott lesz a virtuális konferenciákra.

Az átalakulás természetesen kellemetlenségekkel is jár, hiszen a kutatók egyelőre nem tudtak minden, az online rendezvényekből adódó problémát áthidalni. Az ugyanakkor mindenképp pozitívum, hogy a mostani konferenciákra a korábbiaknál jóval többen képesek becsatlakozni.

A járványügyi korlátozások emellett a helyszíni munkákat is sok helyen ellehetetlenítik, ez a paleontológiától a régészeten át az éghajlattudományig számos területre kihat.

Egy szezonnyi adat veszhet el

Korábban mi is írtunk róla, hogy a járványügyi korlátozások egyelőre pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, igaz, az új koronavírus hosszabb távon valószínűleg ártani fog a bolygónak. A jelenlegi helyzet a klímakutatók munkáját is befolyásolja: számos, a következő hónapokra tervezett missziót elhalasztottak vagy töröltek, de a már terepen dolgozó szakértők feladata sem egyszerű a bevezetett korlátozások miatt.

A folyamat a Grönlandon és az Északi-sark környékén folyó kutatásokat különösen súlyosan érinti, hiszen ezeken a területeken épp az év ezen szakában szoktak megindulni a vizsgálatok.

Videók a témában:

Múlt héten például minden idők legnagyobb sarkvidéki expedíciójánál, a MOSAiC-nál döntöttek úgy, hogy a Norvégia által elrendelt utazási tilalom miatt elhalasztják a következő légi felméréseket. Emellett a projekt egyik kutatóhajóján is elcsúsztatták a legénységcserét, mivel továbbra sem utazhatnak be külföldiek a térségbe – a jelenlegi csapat így a tervezetthez képest jóval tovább marad a jég fogságában. A Kelet-Grönlandon zajló EastGRIP szakértői még kellemetlenebb helyzetben vannak, hiszen idei helyszíni vizsgálataikat teljesen törölték.

Egyes kutatócsapatok ugyan tovább folytatják méréseiket, összességében elmondható, hogy több kiemelt projekt előtt is akadályt képez a járvány. Mivel a klímaváltozás egyre érzékelhetőbb hatásokkal jár, ezek pedig a sarkokon különösen jól mérhetőek, rendkívül fontos lenne a vizsgálatok elvégzése. A pandémia ugyanakkor nemcsak a sarki kutatásokat akadályoztatja, a NASA több, tengeren és szárazföldön zajló környezeti kutatását is szüneteltetik.

Veszélyben az emberszabásúak

A primatológusok egyik nagy félelme az elmúlt hetekben az lett, hogy az új koronavírus legközelebbi rokonainkat is veszélybe sodorhatja. Bár egyelőre nem ismernek olyan esetet, amikor a SARS-CoV-2 főemlősre terjedt volna át, ez nem jelenti azt, hogy az állatok biztonságban lennének. Korábban több, légzőszervet is érintő betegség, így bizonyos influenzák esetében is kimutatták, hogy az azokat előidéző kórokozók képesek csimpánzokat, gorillákat vagy orangutánokat is megfertőzni. Sőt a Kínai Tudományos Akadémia egyik kísérlete már azt igazolta, hogy laboratóriumi körülmények között ugyan, de a koronavírus megbetegítheti a rézuszmajmokat – a fertőzött élőlényeknél enyhe tüneteket figyeltek meg.

Gorilla a Virunga Nemzeti Parkban. Kép: Leemage via AFP

A fentiek alapján indokoltnak mondható a szakértők aggodalma, az eleve fenyegetett emberszabásúak populációja tovább csökkenhet a járvány hatására.

Ezért döntöttek több afrikai védett régióban, például a Kongói Demokratikus Köztársaság területén található Virunga Nemzeti Parkban is az átmeneti lezárás mellett.

Az intézkedés sok esetben nemcsak a turistákat, hanem a kutatókat is érinti, a cél az, hogy minimalizálják az érintett térségekben az emberek és az állatok érintkezését, ezzel pedig a vírus átadásának kockázatát. A kisebb forgalom azonban akár a vadorzóknak is kedvezhet, igaz, talán még mindig kisebb fenyegetést jelentenek az orvvadászok, mint az új koronavírus.

Elhalkult a bolygó

Az önkéntes és hatósági karanténok, illetve az ezzel járó forgalomcsökkenés egy átlagember számára kevéssé észlelhető hatást is kivált. Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint az utazások, a koncertek, a fesztiválok és egyéb zajkeltő tevékenységek elmaradása miatt kimutathatóan csökkent a fajunkhoz köthető szeizmikus aktivitás.

A geológusok számára ez alapvetően pozitívumnak tekinthető, hiszen az antropogén szeizmikus aktivitás adott esetben elnyomhatja a természetes, így a földrengésekből, lavinákból, vulkánkitörésekből vagy becsapódásokból származó jeleket.

Belgiumban a szeizmikus zajszint most 33 százalékkal kisebb a karantén bevezetése előtti, március 14-i értékhez képest, de Londonban és Los Angelesben is hasonló a helyzet.

A kisebb zajban a kutatók alaposabban felmérhetik bolygónk szeizmikus viselkedését.

Késhet a holdra szállás

Egyelőre úgy tűnik, hogy mind közül az űrkutatásra lesz a legnagyobb hatással a COVID-19-járvány. Valószínűsíthető ugyanis, hogy az új koronavírus a NASA több missziójánál is csúszást fog előidézni, hiszen az űrhivatal számos telepén kellett szüneteltetni a helyi munkavégzést – az egyik üzemben még megbetegedést is regisztráltak.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. Kép: MANDEL NGAN / AFP

Bár bizonyos munkafolyamatokat a szakértők otthon is képesek elvégezni, értelemszerűen sok űreszköz fejlesztését, összeszerelését és tesztelését fel kell függeszteni. Az intézkedések többek közt az Artemis-programot is érintik, a projekt fő célja az újabb holdra szállás.

A szakértők szerint komoly az esély rá, hogy a COVID-19 miatt csúszni fog az eredetileg 2024-re tervezett első misszió.

A járvány e mellett a régóta várt James Webb űrtávcső indítását is kitolhatja. Az űrteleszkóp felbocsátása már eddig is sokat csúszott, és a költségek is jócskán túllépték az eredeti keretet. A Perseverance marsjáró viszont, amely idén nyáron indulhat el, épp a fejlesztés azon fázisában jár, amely távmunkában is végezhető. A NASA-nál ezért egyelőre bíznak benne, hogy a küldetést nem kell elhalasztani.

Kiemelt kép: Kutatóbázis az Antarktiszon. Kép: Delta Images / Cultura Creative / Cultura Creative via AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.