A járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs napi tájékoztatóin rendre elhangzik, hogy jelenleg a csoportos fertőzések szakaszában vagyunk, de rövidesen eljuthatunk a tömeges fertőzések szakaszába. Mit jelent ez a két fogalom? Egyelőre nem tudjuk. Hétvégén a The New York Times a SARS-CoV-2 magyarországi terjedéséről szóló cikkében is több kifejezést használ, bevallva, ezeknek a pontos jelentése vitatott.
A bizonytalanság abból adódik, hogy a csoportos és tömeges fertőzések közti határ nincs egzakt módon definiálva, adott ország járványügyi szakemberei határozzák meg a fennálló helyzetre való tekintettel.
Az epidemiológiában léteznek ugyan mérőszámok, például a megbetegedések száma 100 ezer főre levetítve, de az már a szakemberek – hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak – feladata eldönteni, milyen arányig számít csoportosnak, és mikortól tömegesnek a fertőzés. Van olyan értelmezés is, miszerint a vírus terjedése akkor lép a tömeges fázisba, ha már képtelenség lekövetni ki, mikor, hol és nagyjából hogyan fertőződött meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint sem tiszta a csoportos és a tömeges megbetegedések közötti különbség, a szervezet a „community transmission” kifejezést használja. Ennek azt nevezik, amikor már annyi beteg van, hogy nem lehet összekötni az egyes eseteket, nincs értelme a kontaktkutatásnak. Külföldi példák alapján az is fontos szempont lehet, hogy a betegek nem találkoztak bizonyítottan koronavírusos emberrel, és nem jártak olyan országban, ahol nagyon erősen tombol a járvány.
Egyelőre azonban a WHO-nak sincs egy olyan szabályrendszere, ami egyértelműen leírná, egy világjárvány esetén milyen fázisokról beszélhetünk. A The New York Times cikkében egyébként megjegyzik, hogy a WHO szóvivője szerint már folyik az egyeztetés az érintett országokkal egy egységes rangsorolási rendszer kifejlesztésére.
Magyarország vonatkozásában tehát egyedül az operatív törsz a megmondhatója, hogyan értelmezi a csoportos és tömeges fertőzéseket. Kérdéseinkkel hozzájuk fordultunk. Müller Cecília tiszti főorvos elmondta, hogy itthoni definíció szerint csoportos megbetegedésekről akkor beszélünk, ha már egyfajta közösségi terjedés jelen van, tehát nem tudjuk beazonosítani minden esetben, hogy ki kitől kapta meg a vírust, hol van az úgynevezett indexeset, vagyis az az első beteg, aki behurcolhatta a vírust egy adott közösségbe.
Ettől már messze vagyunk, ez volt az egyéni megbetegedések időszaka
– mondta a tiszti főorvos, aki ezúttal tehát azt mondta, hogy a csoportos és az egyéni megbetegedések egy szinten kezelendők.
Tömeges megbetegedésnek azt az időszakot nevezzük, amikor már gyakorlatilag minden tekintetben beazonosíthatatlan módon terjed a vírus, a közösségeket sem lehet elkülöníteni egymástól. Ekkor az egész ország területén nagy számban fordul elő a betegség, Müller Cecília szerint itt egyelőre még nem tartunk.
Úgy tűnik tehát, hogy ahogyan a WHO-nak, úgy a magyar járványügyi szakembereknek sincs egyelőre pontos definíciójuk és rendszerük arra, hogy mikortól számít tömegesnek a megbetegedések száma.
A tisztifőorvos azt megjegyezte, hogy folyamatosan együttműködnek hazánkban a WHO magyarországi vezetőjével, ezért nehezére esik elhinni, hogy Dr. Ledia Lazeri bármi olyan nyilatkozatot tett volna, ami nem fedi a valóságot, és nem magyarországi viszonyokat tükröz.
