Tudomány
Nuclear winter.Old gas mask in the ruins. The remains of houses covered with snow at sunset

Olyan durvák voltak az erdőtüzek, mintha lecsapott volna a nukleáris tél

Korábban a témában:

A kínai Csinan Egyetem kutatói a 2017-es észak-amerikai erdőtüzeket használták fel arra, hogy kutassák, vajon milyen hatásai lennének a bolygóra nézve egy nukleáris télnek – ez azért elég sokat elmond a helyzetről, és az is, hogy képesek is voltak komoly következtetéseket levonni belőle. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az a folyamat, amire a nukleáris tél elméletét alapozták, valóban megtörténik, ha nagyobb mennyiségű korom kerül a levegőbe.

A nukleáris tél ugyanis kutatók szerint úgy jöhet létre, hogy egy atomháborút követően a levegőbe kerülő korom feljut a sztratoszférába, ahol már nem zajlanak az időjárást meghatározó folyamatok, és elterjed a bolygó nagyjából egész felszínén. Ez komoly lehűlést és a ma ismert mezőgazdaság teljes összeomlását jelentené. Rossz hír, hogy akár már két ország konfliktusa is jelenthet ilyen mértékű változást, hiszen

a lángoló városokból annyi szennyeződés kerülne a légkörbe, hogy az már bőven elég volna a katasztrófához.

A 2017-es nagy amerikai erdőtüzek során annyi korom került a troposzférába (ahol az időjárásunk nagy része zajlik), hogy úgynevezett pirocumulonimbus felhő, vagy más néven füstviharfelhő jött létre. Ez egy olyan felhőfajta, amelyet vulkanikus tevékenység, tűzvész, vagy ipari tevékenység válthat ki. Az ebben található korom azonban a napfény hatására elkezdett felhevülni és feljebb emelkedni, egyenesen a sztratoszféráig, ahonnan azonban már nem tudott visszakerülni a felszínre. Az ehhez hasonló korom- és szennyeződésrészecskék ugyanis az esővel együtt jutnak vissza a földre, a sztratoszférában azonban már nincs esőképződés.

A kutatóknak sikerült kimutatniuk a koromrészecskéket még 8 hónappal a tűzvész után is a sztratoszférában, ami egybevág a nukleáris tél kialakulásának elméletével. Mindössze két hónapra volt ahhoz szükség, hogy a korom feljusson a felsőbb rétegekbe, nagyjából 22 kilométeres magasságba.

A view of charred lodgepole pines burned by forest fire in July 2018 in Kootenay Plains Ecological Reserve, seen from Highway 11 (David Thompson Hwy), during smoky and hazy weather conditions that blanketed the province of Alberta, impacted by B.C. wildfire smoke.
On Sunday, August 19, 2018, in Alberta, Canada. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Erdőtűz Kanadában. Fotó: Artur Widak / NurPhoto

A kutatók számításaihoz képest azonban a korom korábban eltűnt, mivel nem gondolták, hogy az atmoszféra erősen reaktív oxigénrészecskéi kivonják a szennyeződést a levegőből. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy megmenekültünk a nukleáris téltől: egy ilyen esetben akár tízezerszer több szennyeződés is kerülhet a légkörbe, ami valószínűleg már az oxigénrészecskéknek is túl nagy feladat lesz. Elég, ha egy-két évig tapasztaljuk a lehűlést, már az is komoly humanitárius válságig sodorhatja az egész bolygót.

A szakemberek remélik, hogy a kutatásuk intő jelként szolgál a nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmaknak, hogy még véletlenül se tegyenek semmi meggondolatlant, mivel nemcsak az ellenfeleik, hanem az egész bolygó szenvedni fog miatta.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.