2017 szeptemberében Ausztriában, Németországban, majd Olaszországban észlelték a légkörben a ruténium 106-os izotópjának magas koncentrációját. Ez az elem erősen radioaktív, és bár a fukusimai atomerőmű-baleset után a levegőbe került mennyiség százszorosát mérték, még mindig nem volt magasabb az Európában megengedett határértéknél. Talán ezért nem is lett belőle nagyobb botrány, pedig könnyen lehet, hogy kellett volna – de most legalább már azt tudjuk, hogy honnan eredt a sugárzás.
A szibériai Cseljabinszk régiójában található Majak, ahol egy nukleáris fűtőanyag-termelő és újrahasznosító üzem működik nagyon régóta. Kevesen tudják, de nem Csernobilban, hanem
A Magyar Narancs írt róla pár évvel ezelőtt egy cikket, amiből kiderül: egy robbanás után jelentős mennyiségű szennyeződés jutott ki a környezetbe. Először óriási vörös felhővé állt össze, amit a szél 300-350 kilométer távolságra sodort el – ez későbbi szakértői becslések szerint több mint 200 ezer négyzetkilométeren 200 település 270 ezer lakosát érintette.
Ebből az üzemből, ami egyébként a hidegháború alatt plutóniumgyártásra használtak, indult útjára a 2017-es szennyezés is, legalább is egy 70 fős nemzetközi kutatócsoport szerint. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az 1300 mérőállomás adatait összegyűjtve egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az Urál azon területén volt a sugárzás epicentruma, ahol a majaki üzem is található.
Persze az oroszoktól nem érkezett hivatalos álláspont, csak annyi, hogy náluk ugyan nem történt baleset, a kutatók képesek voltak nagyjából rekonstruálni, mi lehetett a baj. Valószínűleg hasonló történhetett, mint majdnem pontosan 50 évvel korábban: akkor az egyik nukleáris hulladéktároló hűtőszerkezete hibásodott meg, és 70-80 tonna radioaktív hulladékot engedett a környezetbe. Szerencsére most nem volt ekkora probléma, de a kutatóknak meggyőződésük, hogy a majaki üzemből jöhetett a sugárzás.
Korábbi kutatások is az Urál környékére tették egyébként a sugárzás forrását, nem meglepő, hogy a nemzetközi szakértőgárda is erre a megállapításra jutott. Az oroszok azonban valószínűleg nem igazán fogják elismerni a hibát a jövőben sem.
Főkép: gyakorlatozás a majaki erőműnél. Fotó: Pavel Lisitsyn / Sputnik
