Tudomány

Ősi magyarok nyomait találták meg az Uralnál

A közép-ázsiai terület népessége a tatárjárást követően a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be.

A honfoglalás idejéről származó bizánci forrás úgy tudja, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarok élénk kapcsolatot tartottak fenn keleten marad társaikkal. Később úgy tűnik ez a kapcsolat elhalt, de emléke fennmaradt, ezért a XIII. század első felében négy domonkos szerzetes Ottó vezetésével a felkutatásukra indult.

Annyit tudtak a régiek írásaiból, hogy keleten laknak, de hogy hol vannak, nem is sejtették

– írta később Julianus rendfőnöke a barát expedíciójának előzményei közt.

Tudtak rólunk a keleti magyarok

Egyedül Ottó tért haza anélkül, hogy a keleti magyarok tartományába jutott volna, ám létezésükről sikerült megbizonyosodnia. Az átélt viszontagságok hatására a szerzetes hamarosan elhunyt, küldetését rendtársa, Julianus vette magára, miután Ottó útjuk minden részletét elmondta neki.

Az ő útja teljes sikerrel járt, a Volga folyó mentén rátalált Magna Hungaria, vagyis a „régi” Magyarország lakóira, akik emlékeztek még nyugatra szakadt rokonaikra, és ami még fontosabb: magyarul beszéltek:

Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat

– olvasható a korabeli forrásban.

Nem tudjuk, mi lett volna ha, mert a következő expedíciók már nem lelték a keleti magyarok nyomát, minden bizonnyal feloldódtak, eltűntek a tatár hódítás zűrzavarában.

A gének nyomába eredtek

Itt jön a képbe a felfedezés, amelyről kedden közleményben számolt be a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport kutatói Németh Endre és Fehér Tibor vezetésével eredetileg arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi-ugorokkal (vagy más néven a hantikkal és a manysikkal). Egy 2013-as publikációjukban ki is mutatták, hogy apai ágon (vagyis az Y- kromoszóma örökítőanyagában) van olyan közös komponens, amely nem jelenik meg a környező közép-európai népek génjeiben.

A térképen a korai magyarság feltételezett vándorlási útvonala látható régészeti adatokra alapozva. A sárga terület a manysi, a piros a hanti népcsoport mai elhelyezkedését jelzi. A nagyobb, áttetsző rózsaszínnel jelölt területen ősmagyar régészeti leleteket találtak, és nagyjából ide tehető a Julianus barát által említett Magna Hungaria.
Forrás: Post et al.

A kutatás következő lépése annak meghatározása volt, hogy hol bukkan még fel ez a bizonyos közös komponens. Az így kapott adatokból ugyanis már arra vonatkozóan is következtetéseket lehet levonni, hogy mi történt az idők során az e géneket hordozó embercsoportokkal.

Sikerült megnyerni észt tudósokat is, a most célkeresztbe került genetikai komponens vezető kutatóit, akik Eurázsia jelentős területeire kiterjedő saját adatbázissal és a legkorszerűbb laboratóriumi berendezésekkel rendelkeznek.

Magna Hungaria magyarjainak nyomára bukkantak

A közös munka során 46 eurázsiai populációt vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a korábban azonosított apai ágú közös genetikai komponens az obi-ugorok és a baskírok között fordul elő nagyobb arányban, ezenkívül megtalálható még a volgai tatárok és a magyarok között.

Az eredmények pontos interpretációjához további kutatásokra van szükség, de úgy tűnik, hogy

nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidéken megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók.

E népesség a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be. Úgy néz ki, hogy Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett az ugor eredetű elemek aránya a magyar génkészletben, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében, és ez az elem az elmúlt viharos ezer év folyamán – a népességek keveredésével – tovább csökkent.

Az akadémia közleménye hangsúlyozza, hogy a nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyit biztosan elmondhatunk, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében.

Kiemelt kép: Lotz Károly A magyarok megérkezése az új hazába

Ajánlott videó

Olvasói sztorik