Tudomány

Labrador-vizsla kiskutyákat akartak megenni

Öt kutyakölyköt hizlaltak és tartottak elzárva Borsodban, hogy megöljék és megegyék őket, a jelenség állítólag nem egyedi Magyarországon.
Korábban a témában:

Sokkoló hír látott napvilágot a napokban: egy borsodi faluból öt keverék kutyakölyköt mentettek ki állatvédők, akiket állítólag étkezési célból hizlaltak ázsiai gazdáik. A körülbelül hathetes állatokat anyjuktól elválasztva tartották, moslékkal etették.

A helyszínen talált szőr, bőr- és csontdarabok arra utalnak, korábban más kutyákat már megölhettek azért, hogy megegyék, és minden bizonnyal a kölykökre is ez a sors várt volna.

A mentés körülményeiről nem sikerült részleteket megtudnunk, a helyiek érezhetően kerülnék a nyilvánosságot. Annyi mindenesetre kiderült, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a kölykök anyja nem tűnt el, őt is sikerült elhozni, sőt új gazdát találni számára. A bizonyítékokat átadták a település jegyzőjének.

Féltek az emberektől

A történet onnantól kerekedik ki, hogy az öt kölyök – hatodik testvérük még korábban elpusztult – a Szent Ferenc Állatotthon Alapítványhoz került. Az állatvédő szervezetek összetartanak, sokszor kisegítik egymást, ha helyben épp nincs elég kapacitás, így történt most is.

Labrador-vizsla keverékekről van szó. Érkezésükkor nagyon dundik voltak, látszik, hogy enni kaptak rendesen, de törődést nem. Féltek, menekültek az ember közeledésére, kézbe véve görcsbe feszültek, sírtak

– mondja a 24.hu-nak Merza-Nagy Rita, az alapítvány elnöke.

Az öt megmentett kiskutya. Fotó: Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány

Néhány nap alatt viszont teljesen megváltoztak, ma már ugyanúgy viselkednek, mint a korukbeli, jól szocializált kölykök, mindnek megvan már jövendőbeli gazdája. Nyolc hetesen lehet majd őket haza vinni az alapítványtól.

A törvény egyértelműen fogalmaz

A kutyaevés Ázsia számos országában teljesen természetes, kultúrákról, szokásokról pedig vitatkozni lehet, de ítélkezni nem szabad. Nem is tesszük, ám hazánkban kutyák és macskák élelmiszerként való felhasználása tilos. Az 1998-as állatvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz:

11. § (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. […] Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.

A jogszabály nyilván nem jelent mindenki számára visszatartó erőt, ám a mi felfogásunktól mindez annyira távol áll, hogy naivan azt feltételezzük, Magyarországon ilyen úgysem történik. Tényleg naivitás.

Nehéz bizonyítani

Merza-Nagy Rita elmondja, hogy a rendszerváltás után, a ’90-es években távol-keleti közösségekben egyáltalán nem volt ritka kutyák hizlalása, vágása és fogyasztása akár Budapesten sem. Az állatvédelmi törvény megszületésével aztán eltűnt a színről, de nem szűnt meg.

Az elmúlt 20 évben nemigen hallottunk „kutyaevésről”, ám állatvédők között sok eset ismert, ezeket azonban nem lehet bizonyítani, meg kell hagynunk a „szóbeszéd” szintjén.

Nem egyedi eset

Hasonlóan fogalmaz a 24.hu-nak Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) elnöke: „nem egyedi eset, csak éppen a civilek eszközeivel képtelenség az ilyeneket felgöngyölíteni”.

Az elképesztő számú kóbor kutya – 80-100 ezren lehetnek Magyarországon – ivartalanítása, elhelyezése, gazdához juttatása és a szaporítók elleni küzdelem már így is túl nagy kihívás. Óvatosnak is kell lenni, mert a gyakorlat azt mutatja, a hivatalos eljárások végén nem egyszer az állatkínzót, szaporítót feljelentő személy vagy szervezet „jár rosszul”.

A munkája révén a magyar és az európai állatvédelembe is mélyebben belelátó szakember szerint kutyahús fogyasztása mindenütt előfordul, ahol távol-keleti közösségek élnek. Nem mondanak le hagyományos ételeikről, de nyíltan természetes módon nem szeghetik meg adott ország törvényeit.

Vihar, az egyik megmentett kölyök. Fotó: Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány

Három év börtön

És akkor mit mondanak a magyar törvények a kutyahús fogyasztásáról? Ahogy fent idéztük, hazánkban tilos a kutyát és a macskát élelmiszerként vagy prémként felhasználni, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény nem engedi ezen fajok életének kioltását élelmezési célból, illetve prém termelése miatt.

A Btk. magát a kutya vagy macskahús evést külön nem szankcionálja, az állat életének kioltását azonban már igen. Ha valaki egyszerre több állat életét oltja ki, az minősített eset, amiért három évig terjedő szabadságvesztés járhat

– emeli ki lapunknak dr. Pálinkás Viktória, a MÁOSZ önkéntes állatvédelmi jogásza.

Érdemes beleolvasni egyébként a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról rendelkező kormányrendeletbe is. Így kellene bánni az állatokkal, akiket a gondjainkba veszünk.

Végül a borsodi esettel kapcsolatban megkerestük a rendőrséget, ahol csak annyit tudtak mondani, hogy feljelentés nem érkezett, rendőrségi vizsgálat, nyomozás nem folyik az ügyben.

Kiemelt kép: Love, az egyik megmentett kölyök. Fotó: Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
People tan in the sun while other Parisians bathe in the Trocadero fountain to cool down on June 24, 2019, the first day of the heat wave, when an intense heat wave will hit all of France for a week and create a severe heat wave, potentially warmer than the one in 2003. (Photo by Samuel Boivin/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.