Ahogy mi is beszámoltunk róla, áttörő tudományos eredményt ért el az Eseményhorizont Távcső (EHT) csapata: a kutatók elsőként készítettek felvételt egy fekete lyuk eseményhorizontjáról. A történelmi vizsgálatot április 10-én délután ismertették, összesen hat országban tartottak sajtótájékoztatót.
Az EHT-t 13 éve kezdte meg munkáját, működése során pedig már több megfigyelést is folytatott, eddig azonban egyszer sem tudták képpé alakítani a begyűjtött adatokat.
Az Eseményhorizont Távcső valójában nem egyetlen teleszkóp, hanem egy több földi műszerből álló rendszer. A nemzetközi összefogással létrehozott virtuális eszköz egy nagy szögfelbontású, igen érzékeny, Föld-nagyságú teleszkópként funkcionál.
Az EHT célja, hogy két szupermasszív fekete lyuk, a Tejútrendszer magjában fekvő Saggitarius A*, illetve a Messier 87 galaxis közepén lévő objektum közvetlen környezetét mérje fel. Végül az utóbbi, a Napnál 6,5 milliárdszor nagyobb tömegű, a Földtől 55 millió fényévre lévő fekete lyukat sikerült megörökíteni.
A titkokat rejtő határ
Az eseményhorizont az általános relativitáselmélet szerint a téridő azon határfelülete, amelyen túl az események nincsenek hatással a megfigyelőre. Az eseményhorizontba belépő anyag és sugárzás képtelen kilépni onnan, ezért nem tudjuk felmérni, hogy mi is történik a határon túl.
A jelenség legismertebb példája a fekete lyukak körül található eseményhorizont. A fekete lyukak különlegessége, hogy az objektumok elképesztő tömege igen kis régióban koncentrálódik, emiatt az objektum egésze elfér saját eseményhorizontjában.
A fizikusok és csillagászok régóta álmodoznak róla, hogy megvizsgálhassák egy fekete lyuk közvetlen környezetét, az EHT projektet pedig éppen ezért hozták létre. Az eseményhorizont mögötti jelenségeket ugyan mai tudásunk szerint képtelenség tanulmányozni, a határfelület előtti történéseket viszont, immár bizonyított módon, meg lehet vizsgálni. A kutatók elképzelése az volt, hogy az eseményhorizont körül felhalmozódott anyagról begyűjtött adatokat vizualizálják.
Ismét igazolták Einsteint
A nemzetközi kollaboráció nyolc teleszkópot használt, hogy megfigyelje a Messier 87 szupermasszív fekete lyukát. A projekt komoly szervezési és fejlesztési munkát igényelt, hiszen a már meglévő távcsöveken komoly átalakításokat kellett elvégezni, az eszközöket pedig össze kellett hangolni.
A megfigyelések a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) néven ismert technikán alapulnak. A rendszer lényege, hogy a teleszkópok bolygónk forgását felhasználva egy Föld-nagyságú, kifinomult virtuális távcsövet hozzanak létre. Az EHT olyan felbontással dolgozik, melynek segítségével egy Párizsban ücsörgő ember is el tudna olvasni egy New Yorkban elhelyezett újságot.
A kép létrehozásának módszere új eszközt jelent a szakértőknek az Univerzum legextrémebb objektumainak vizsgálatához.
Ez egy rendkívüli tudományos eredmény, amelyet egy több mint 200 kutatóból álló csapat ért el
– mondta Sheperd S. Doeleman, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa és a projekt igazgatója.
A felvétel egészen új lehetőségeket biztosít a kutatók számára, segítségével példátlan teszt elé állíthatják Albert Einstein relativitáselméletét. Heino Falcke, a Radboud Egyetem szakértője és az EHT tudományos tanácsának tagja szerint a kép alátámasztja a legendás fizikus azon elképzelését, mely szerint a fekete lyuk egy sötét, árnyékszerű régiót alakít ki egy világos, gázokból és egyéb anyagokból álló korong körül. Falcke hozzátette, az adatok sok új információt elárulnak a tanulmányozott objektumról, és hozzájárulhatnak tömegének alaposabb felméréséhez.
Kiemelt fotó: Event Horizont Telescope
