Tudomány

Kiderült: férfi volt a böszörményi boszorkány

A különleges módon eltemetett hajdúböszörményi személy a korai Árpád-korban élő férfi volt, de ettől még lehet teljes jogú boszorkány. Fiatalon, 25 éves kora körül hunyt el, betegség és sérülés nyoma nem látszik a csontjain.
Korábban a témában:

Tavaly decemberben a szerencsének, pontosabban egy becsületes vállalkozónak köszönhetően rendkívüli régészeti lelet került elő Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában: egy sír, amelybe annak idején hasra fektetve, összekötözve temették az elhunytat.

Dr. Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatársa februárban nyilatkozott a leletről és megtalálásának körülményeiről a 24.hu-nak, ám akkor még nem ért véget a test antropológiai vizsgálata, így csak az első benyomásokról tudott beszélni.

Fiatalon érhette a halál, a temetés módjából – vagyis hogy hasra fektetve, lábait összekötözve hantolták el – pedig azonnal látszott, hogy kortársai boszorkánynak vagy valamilyen ártó személynek gondolták. Így akarták elérni, hogy halála után ne térhessen vissza gonosz tetteket elkövetni az élők kárára.

Igazi boszorkányt találtak Hajdúböszörményben
Az Árpád-korban élt böszörményi boszorkány hatalmas tudományos felfedezés, egyben szomorú példája, hogyan semmisítjük meg múltunk értékes darabjait. Mi magunk, szánt szándékkal.
Fotó: Hajdusági Múzeum

Fiatal férfi

A maradványok vizsgálata most fejeződött be, Bálint Marianna a 24.hu-nak nyilatkozott először az eredményről:

A »böszörményi boszorkány« férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével.

Nyilván számos olyan betegség létezik, ami kiolthatja az ember életét és nem hagy lenyomatot a csontokon, illetve csontsérülés nélkül is meg lehet ölni bárkit. Halálának oka tehát továbbra is rejtély, az a tény, hogy férfiről van szó, még nem vonja kétségbe: valódi boszorkánnyal állunk szemben.

A szakember szerint továbbra is igaz, hogy valamiért féltek holtából való visszatérésétől, ezért temették az ismert módon.

Maleficus, a férfi boszorkány

Miután felvilágosult elménk a mesék világába száműzte a boszorkányságot, fantáziánk is beszűkült, a boszi manapság seprűn utazik, macskává vagy denevérré válik ha úgy tartja kedve, varázsfőzetet kever az üstben és mindenféle átkokkal, kötésekkel keseríti meg a gyanútlan emberek életét.

Őseink azonban mindentől idegenkedtek, és a bűbáj kategóriájába sorolták, amit nem ismertek, a babonaság mindenfajta másságra rettegéssel, elfordulással, kiközösítéssel reagált. A társadalom kitaszítottja volt aki például értett a gyógynövényekhez, a gyógyításhoz, testileg vagy szellemileg eltért a többségtől vagy valamilyen jelet viselt: szokatlan méretű vagy formájú anyajegyet, foggal született netán hat ujja volt.

Bűbájos, ártó személynek tekintették őket, külön kifejezés is volt rájuk a rontó, ártó értelemben használt malefica vagy férfi esetén maleficus.

A böszörményi boszorkányunkat tehát ilyen maleficusnak tekinthetjük. Féltek tőle, természetfeletti gonosz hatalmat tulajdoníthattak neki egyelőre ismeretlen okból. Talán ráfogtak valamit, netán szerencsétlenségére valamilyen fogyatékossággal élt, de azt sem zárhatjuk ki, hogy olyan bűnt követett el, ami „túlvilági rettegést” váltott ki a közösség tagjaiból.

Fotó: Hajdusági Múzeum

Striga és malefica

A végén érdemes még felidézni Könyves Kálmán közismert törvényét, miszerint boszorkányok márpedig nem léteznek. Csakhogy a tudós király itt az úgynevezett strigákra, az állati alakot felvevő, alvók vérét szívó, felfaló vagy rémes látomásokkal sújtó boszorkányokra gondolt.

Boszorkányok márpedig nincsenek. Vagy mégis?
Bár Kálmán király azt mondta, nincsenek, de nem ugyanúgy gondolta, ahogy mi.

A boszorkányok „másik csoportját”, az úgynevezett bűbájosokat vagy maleficákat viszont ő is a törvény erejével rendelte büntetni: „A bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék törvény eleibe.”

Kiemelt kép: Hajdúsági Múzeum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.