árpád-kor

Az önkormányzati tulajdonú rom Csabrendek közepén áll.

A helyi nőegylet három tagja készítette.

Számos leletet fedeztek fel, amelyek egy több évezredes periódust ölelnek fel.

Több mint 100 sírból álló temetőt, és hosszú árokrendszert találtak magyar régészek.

A magyar lakosság nem csupán űzött vadként menekült a mongolok elől, hanem több helyen is fegyvert fogott, hogy szembeszálljon az elsöprő túlerővel. Ilyen, eredeti állapotukban helyreállított erődítéseket látogattunk meg szakértők kíséretében.

A társasházépítést megelőző régészeti kutatások meglepő eredményeket hoztak.

A maradványok az alapítótól, Jáki Nagy Mártontól származhatnak.

Embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat.

Hátulról tőrt döftek a gerincébe, majd többen kezdték kaszabolni: a legapróbb részletekig rekonstruálták a gyilkosságot.

A különleges módon eltemetett hajdúböszörményi személy a korai Árpád-korban élő férfi volt, de ettől még lehet teljes jogú boszorkány.

A szakértők egy építkezés során bronzkori és Árpád-kori maradványokra bukkantak.

A városban a legtöbben csak a Tófürdőt ismerik, pedig a közel ötezer fős városka szép számmal tartogat még szépségeket.

Aranypénz, kínai porcelán, féldrágakő gyűrűk és Árpád-kori városfalrészlet – a BTM 2016-os fővárosi ásatási eredményeit bemutató kiállításon jártunk.

Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi denárok és egy angol penny is.

A vaskortól egészen a XIX. századig dívott szokás korántsem annyira értelmetlen, mint hinné.