A legfőbb ügyésznek arra kellett felelnie, minek nevezi a zárt kapus zsadányi fapalotát, amire 116 milliós támogatás ment el.
attila
Catalaunumnál a rómaiak taktikai győzelmet arattak a hunok felett.
A közhiedelemmel ellentétben a 451-es catalaunumi vereség nem volt megrendítő hatással a Hun Birodalomra.
Torcello szigetének magyar szempontból legfontosabb látványosságát itthon alig ismerik.
Attila, Árpád vagy Dzsingisz kán talán nem véletlenül nyugszik ismeretlen helyen: a sírok megbolygatása hitük szerint komoly következményekkel járhatott az elhunytak és az élők számára is.
A Budavári Palota előtti szakaszra, a Lánchíd és az Erzsébet híd közé megálmodott óriás sosem jutott el a kivitelezésig.
Még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés a hunokkal és Attilával kapcsolatban.
Flavius Aëtius, az „utolsó római” remek politikus és kiváló hadvezér volt, ezért kellett meghalnia.
Mén-Marót vezér büszkén visszautasította Árpád ajánlatát, de a magyar sereggel nem mert szembeszállni.
Salán vezér „nevetni való tréfaként” elküldte az Árpád által kért két korsó vizet és egy nyaláb füvet.
Hegyalját Árpád annak ígérte, aki előbb vágtat fel a mai Tarcal feletti hegyre: Tar győzött, de ellenfele szerint Tar csalt.
Attila halála után száz évvel a hunok vagy magyarok ismét kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Pannóniát.
A hunok vagy magyarok másodszor is kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Attila örökét. Az úr azt akarta, minél hamarabb megérkezzenek.
Csaba vezér és harcosai az égen tűntek fel csillagok között, hogy megsegítsék a székelyek élethalál harcát. Lovaik patája nyomán született a Tejút.
Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni.
Attila hun király kiváló politikus és stratéga volt, harcosai ijesztőek, miatta alapították meg Velencét, és Róma csak egy járványnak köszönhetően úszta meg a hun uralmat.
Attila halála után a hunok többsége Csaba mellé állt, iszonyatos csatában győzték le Aladárt és az őt támogató németeket. Aztán fordult a kocka, Attila fiai és a hunok árulás áldozatai lettek.
A szokottnál többet ivott az esküvőjén, majd miután elhálta a nász, eleredt az orra vére: hátán feküdt, a torkába alvadt vér megakasztotta a lélegzetét.
A hun sereg Róma ellen indult, amikor Leó pápa személyesen kereste fel: Attila király meghátrált, de nem az egyházfőtől, hanem egy látomástól.
Attila kedvelte a harcot, de legtöbbet az eszével érte el, ahogy Aquileia falai alatt is.
Míg Attila nyugaton hadakozott, Buda otthon túllépte hatáskörét, még Sicambriát, a fővárost is önmagáról nevezte el.
Attila király megvívta a bevehetetlennek hitt várost, utakat nyitott rajta, majd ezek alapján Strassburgnak rendelte nevezni.
Attila király alacsony termetű, széles mellű férfi volt, szigorú, de kegyes, rendkívül csavaros eszű és módfelett szerelmes természetű – magát a magyarok királyának, a földkerekség rémének, Isten ostorának neveztette.
Remek csellel nyitották a hunok a Pannóniáért indult harcot, de az első összecsapásból megfutamodtak. A következő alkalommal viszont kiütéses győzelmet arattak.
