Mindig megdobban a szívünk, ha külföldiek érdeklődnek történelmünk, kultúránk iránt, Attila királyt és hunjait pedig valljuk be mindenki kicsit magáénak érzi, aki magyar mondákon nőtt föl. A hun-magyar rokonságra semmiféle tudományos bizonyíték nincs, a történettudomány legfeljebb egy-egy halvány sejtésről állítja: nem zárható ki teljes mértékben.
De a lényeg most nem ez, hanem hogy David Adams ausztrál történész A birodalom vége című sorozatában egy egész részt szentelt Attilának, az epizódot pedig javarészt Magyarországon forgatták. A Viasat Historyn március 2-án este látható az Attila a hun című film A birodalom vége című sorozat tagjaként.
Íme néhány érdekesség a harcos népről, amely 1500 évvel ezelőtt uralma alá vonta Európa nagy részét és létében fenyegette a Római Birodalmat.
Megnyújtott fej
Elválaszthatatlanok voltak a lovaiktól, rajtuk ülve étkeztek, tárgyaltak, akár aludtak is, és természetesen lóháton harcoltak: akár 200 méteres távolságot is lefedő íjaikkal lazán kicselezték a tradicionális, frontálisan támadó seregeket.
Hogy megjelenésük ijesztőbb legyen, a hunok igyekeztek fejüket meghosszabbítani. Ezt úgy érték el, hogy gyerekeik fejét egészen kicsi koruktól fogva szoros kötéssel látták el, így koponyájuk hosszanti irányban növekedett: az így megnyúlt fejek rémületes megjelenést kölcsönöztek a harcosoknak.
Köze lehetett Bleda halálához
Attilát sokan primitív barbárnak tartották, de valójában kiváló stratéga volt. Éveken át figyelte a Római Birodalom egyre nehezebben fenntartható működését, és még harcolt is az oldalukon, hogy elnyerje a bizalmukat. Ugyanakkor sápot is szedett tőlük, amelyért cserébe garantálta, hogy nem veszélyezteti a keleti határon lévő kereskedővárosok működését. És mikor úgy érezte, hogy a birodalom pozíciója gyengül, egy kicsit mindig megemelte a védelmi pénz mértékét.
A közhiedelemmel ellentétben Attila nem egyedül uralkodott a hunok felett. Eleinte bátyjával, a nálánál sokkal forróbb fejű Bledával közösen irányították a törzseket, ám egy idő után Attilának terhessé vált fivére vérmérséklete. Bizonyos feljegyzések szerint Bleda csata közben, mások szerint vadászat során veszítette életét, de Attilának állítólag mindenképp benne volt a keze, mint ahogy Bleda fiának eltűnésében is.
Velence, a menekültek városa
Attila hódítása jelentősen hozzájárult a világ egyik leggyönyörűbb városa, Velence kialakulásához. Mikor úgy döntött, hogy az Adrián keresztül megtámadja Nyugat-Európát, a későbbi Itáliában található kikötővárost, Aquileiát vette célba, amely akkoriban forgalmas kereskedőközpont volt. Amikor a keletről érkező Attila lerohanta a százezres lélekszámú várost, a túlélők nyugatra menekültek, és az ott lévő sziget-csoportokon rejtőztek el.
A hódító akár Rómáig is előrenyomulhatott volna, de az Itálián végigsöprő maláriajárvány megálljt parancsolt neki, és inkább hazatért a mai magyar Alföldön található központjába, hogy újra megházasodjon.
Örökségét tönkretették
A legendák szerint Attilának több törzsnél, 50 különböző felesége volt: legutóbbi választása a germán Ildikóra esett. A nászéjszakát azonban már nem élte túl, egyes híresztelések szerint merénylet áldozata lett, de valószínűbb, hogy baleset érte. Aznap este Attila rengeteget ivott, mértéktelenül dorbézolt, és már akkor erősen vérzett az orra, amikor visszavonult újdonsült arájával a hálójukba.
453-at írtunk ekkor: Attila teste még ki sem hűlt, és már el is kezdődött a viaskodás öröksége felett. Hogy három örökösének hogy sikerült mindössze 15 év alatt tönkretennie az Attila által felépített birodalmat, az kiderül az ausztrál történész filmjéből.
Illusztráció: Wikipedia
