Gyíkkirály uralta az erdős Antarktiszt

Nem mindig volt ilyen kietlen és hideg az Antarktisz: 250 millió évvel ezelőtt például buja növényzet takarta, és egy leguán méretű ősgyík volt a csúcsragadozója.
Korábban a témában:

250 millió évvel ezelőtt az Antarktisz korántsem úgy nézett ki, mint ahogyan most: a legdélibb kontinens klímája sokkal melegebb volt, és dús növényzet borította, az erdőket pedig rengeteg különböző állatfaj lakta. Köztük volt az az Archosauriák közé tartozó hüllő is, amelynek csontvázdarabjait most találták meg a chicagói természettudományi múzeum munkatársai.

Az Antarctanax shackletoni névre keresztelt hüllő nagyjából akkora lehetett, mint egy leguán (1,2-1,5 méter hosszú), és a lábának alakjából arra lehet következtetni, hogy a földön élt, és nem igazán mászott fára. Az állat neve egyébként magában is beszédes: az Antarctanax a görög “antarktiszi király” kifejezést takarja, a shackletoni pedig a híres antarktiszi felfedezőre, Ernest Shackletonra utal, aki – több másik terület mellett – elnevezte a Beardmore-gleccsert is, ahol a gyík fosszíliáit megtalálták.


Bár furcsa lehet mostani szemmel az Antarktiszt nem jeges, kietlen világnak elképzelni, több százmillió évvel ezelőtt dús növénytakaró fedte, és a hőmérséklet csak nagyon ritkán esett 0 Celsius-fok alá. A kontinenst benépesítő állatok között voltak kétéltűek, a Cynodontia alrendhez tartozó mai emlősök rokonai, szintén emlősszerű dicynodonták, valamint az olyan hüllők, mint a most felfedezett Antarctanax shackletoni.

Az új faj azonban nemcsak az Antarktisz ősi életéről mesél nekünk: a kutatók arra is rájöttek a segítségével, hogy az archosaurus ág már rögtön a brutális perm–triász kihalási esemény után elkezdett kifejezetten sokszínűvé válni. Korábban úgy hitték, hogy

a 252 millió évvel ezelőtti kihalás után rengeteg idő kellett az állatoknak, hogy újra változatos fajok fejlődjenek ki,

a gyíkkirály megtalálása viszont azt mutatja, hogy ez a változás sokkal gyorsabban zajlott le, mint korábban gondoltuk. A kihalási esemény elpusztította a tengeri fajok 90, míg a szárazföldi gerincesek körülbelül 70 százalékát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Italy's Vice Prime Minister Matteo Salvini (L) and his counterpart Austrian vice-chancellor Heinz-Christian Strache leave after addressing a press conference on September 14, 2018 in Vienna, Austria. - Salvini and Strache meet on the sidelines of an EU-Interior Ministers Conference on Security and Migration ?Promoting Partnership and Resilience. (Photo by HERBERT NEUBAUER / APA / AFP) / Austria OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.