MIKOR ÉS HOL ÉRDEMES NÉZNI?
A péntek esti teljes holdfogyatkozás kivételesen hosszú, 1 óra 43 perces lesz – írja a Space.com. Az esemény hossza így csupán 4 perccel marad el minden idők leghosszabb teljes holdfogyatkozásától. A jelenséget kísérő félárnyékos és részleges fogyatkozással együtt ráadásul a folyamat közel 4 órán át lesz észlelhető a délkeleti-déli égbolton. A tökéletes látvány érdekében úgy kell megválasztani a kilátóhelyet, hogy jó rálátásunk legyen délre − a Hold viszonylag alacsonyan jár majd. Északi tájolású lakásból teljesen lemaradhatunk az eseményről.
Hazánkból sajnos nem nézhetjük végig az egész folyamatot, hiszen a teljes fogyatkozást megelőző félárnyékos esemény már azelőtt megkezdődik, mielőtt Magyarország felett felkelne a Hold. Egy darabig ráadásul a Nap is zavarni fogja a kilátást. Igaz, így is szerencsésebbek vagyunk, mint Észak-Amerika lakói, akik semmit sem fognak látni az eseményből − azért őket sem kell sajnálni, hiszen tavaly nyáron megtekinthettek egy teljes napfogyatkozást.
A holdfogyatkozás megtekintéséhez − a napfogyatkozással ellentétben − nincs szükség speciális védőfelszerelésre. Ahhoz, hogy megcsodáljuk a folyamatot, csupán tiszta égboltra lesz szükségünk.
MIÉRT ILYEN HOSSZÚ?
A Nap, a Föld és a Hold mozgása nincs összhangban − írja a Live Science. Évente minimum négyszer azonban az égitestek egy vonalba esnek: egymást felváltva egyszer a Föld van a Hold és a Nap között (ez a holdfogyatkozás), egyszer pedig a Hold van a Föld és a Nap között − ilyenkor látható napfogyatkozás.
Az együttállás azonban ritkán tökéletes, ezért gyakran csak részleges események jönnek létre.
A holdfogyatkozás időtartamát a Hold helyzete határozza meg, miközben áthalad a Föld árnyékán”
− nyilatkozta Noah Petro, a NASA Goddard Űrközpont munkatársa a Space.com-nak.
Részleges fogyatkozás esetén például az égitest csak részben lép be bolygónk árnyékába, az úgynevezett umbrába vagy árnyékkúpba. Pénteken azonban a Hold szinte épp az árnyék közepén fog átvonulni, így teljes fogyatkozást láthatunk majd.
Ez az esemény hosszára is hatással lesz. A jelenség napján ráadásul a Hold pályája azon részén fog haladni, amely kifejezetten messze esik a Földtől − ezért a Holdat valamivel kisebbnek látjuk majd a szokásosnál. Hasonló módon, nyár lévén a Föld is épp a legmesszebb jár a Naptól, ezért nagyobb árnyékot képes vetni kísérőjére.
A fentiek természetesen azt is jelentik, hogy a leghosszabb holdfogyatkozások épp nyárra szoktak esni.
MI AZ A VÉRHOLD?
Angol nyelvterületen a teljes holdfogyatkozás során látható égitestet gyakran nevezik vérholdnak (blood moon). A kifejezés igen találó, és hazánkban is egyre többször hivatkoznak így az eseményre.
A színelváltozást hasonló tényezők okozzák, mint a naplemente színét.
Amikor a Hold bekerül az umbrába, nem válik teljesen sötétté, némi napsugár eléri a felszínét. Ez a fény a Föld mögül érkezik, a sugaraknak azonban csak a töredéke képes átverekedni magát a bolygó peremén. A fény ráadásul szóródik a Föld légkörében. Az atmoszféra megszűri a sugarakat, a rövidebb hullámhosszok, így a látható fény kék vagy zöld tartománya például képtelen átjutni a légkörön.
Nagyobb vulkánkitörések után például a felszabadult részecskék jobban szűrik a fényt.
A végeredmény tehát egy vöröses Hold lesz, melynek kialakulását az alábbi, a 2018 januári teljes holdfogyatkozást bemutató videón is megnézheti.
MIKOR LÁTHATJUK LEGKÖZELEBB?
A következő teljes holdfogyatkozásra nem is kell sokat várnunk, már 2019 januárjában be fog következni. Igaz, ez az esemény jóval szerényebb lesz, csupán 1 óra 2 percig fog tartani − Magyarországról pedig ennél is jóval rövidebb ideig nézhetjük majd.
A július 27-i teljes holdfogyatkozásnál hosszabb jelenséget valószínűleg a maiak közül csak kevesen fognak látni életükben. A következő jelentősebb esemény ugyanis 2123. június 9-én lesz, ez 1 óra 46 perc 6 másodpercig tart majd, így csupán 54 másodperccel marad el a lehető leghosszabb teljes holdfogyatkozás időtartamától.
(Kiemelt kép: Pixabay)
