Tudomány

Kivégezték az öt gyereket is

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 07. 17. 14:27

A lányokkal nem végzett a sortűz, őket végül puskatussal, és bajonettel mészárolták le. II. Miklós cárt és családját tárgyalás és ítélet nélkül ölték meg a bolsevik orgyilkosok.
Korábban a témában:

Javában dúlt még az első világháború, amikor Oroszországban 1917 februárjában forradalom tört ki, ami rövid idő alatt elsöpörte az addigi rendszert, a Romanovok 300 éve tartó uralmát és polgárháborúba fordult. II. Miklós cár március 15-én lemondott, a hatalmat átadta a Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezette Ideiglenes Kormánynak.

A cári család helyzete ettől kezdve rendezetlen volt, sorsukról nem tudtak, nem mertek dönteni, a polgári rendszer is inkább őrizte, rejtegette a őket. Hónapokat töltöttek viszonylagos kényelemben Carszkoje Szelóban, a cárok nyári palotájában, majd a kormányzói rezidencián Tobolszkban. Az októberi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel után 1918 márciusában katonai őrizet alá kerültek, Miklós cár, Alexandra cárné és öt gyermekük mellett már csak a család orvosa, szakácsa és egy-két szolgáló maradhatott.

Végleges megoldás bolsevik módra

Áprilisban Jekatyerinburgba vitték őket az úgynevezett Ipatyev házba, amely utolsó tulajdonosáról, Nyikoláj Ipatyev hadmérnökről kapta nevét. Semmit nem sejtettek, a beszámolók szerint napjaik a fogság ellenére is jó hangulatban, nyugodtan teltek.

Az Ipatyev-ház (Wikipedia)

Eközben a fehéreket támogató egyik intervenciós hadsereg, a Cseh-Szlovák légió váratlanul Jekatyerinburg irányába fordult. Fogalmuk sem volt, hogy ott őrzik a cári családot, de Leninék ezt nem tudták: attól tartottak, az uralkodó kiszabadítására jönnek, hogy Mikós személyét is felhasználva eredményesebb harcot vívjanak a bolsevikok ellen.

Lenin és Jakov Szverdlov, a Forradalmi Végrehajtó Bizottság elnöke elérkezettnek látta az időt a cári család sorsának végleges rendezésére, ezért az uralkodópár és gyermekeik likvidálására utasították a párt uráli szervezetét. Más nézetek szerint nem maga Lenin rendelte el a gyilkosságokat, de ez a végeredményt tekintve most nem lényeges.

Fotózáshoz állították be őket

1918. június 16-án vacsora közben megjelent Jakov Jurovszkij, az őrzésükkel megbízott osztag vezetője azzal a hírrel, hogy a 14 éves mosogatófiúnak, Leonyid Szednyevnek távoznia kell, sürgősen meg kell látogatnia egy családtagját. A család sajnálta a dolgot, mert nemcsak azért mert szükségük volt minden segítő kézre, hanem mert Leonyid a hasonló korú Alexej cárevics egyetlen játszópajtása volt. Tatjana hercegnő és Dr. Eugene Botkin családi orvos később fel is kereste Jurovszkijt, hogy minél hamarabb hozzák vissza a fiút, amire a parancsnok ígéretet is tett.

Leonyid Szednyevnek természetesen semmiféle családtagját nem kellett meglátogatnia, a szemközti szállodába vitték, mert őt nem akarták megölni.

Szerencsétlen emberek még akkor sem fogtak gyanút, amikor nem sokkal éjfél után – július 17-én járunk – az őrök azzal ébresztettek mindenkit, hogy a front közeledése miatt hamarosan menniük kell. Addig is a pincébe terelték őket, ahol a várakozás alatt közös képet készítenek róluk. Jurovszkij egyébként képzett fotósként el is rendezte a csoportot, majd kiment.

II. Miklós cár, Alexandra cárné, a 23 éves Olga, a 21 éves Tatjana, a 19 éves Mária, a 17 éves Anasztázia, az alig 14 esztendős Alekszej cárevics, illetve Dr. Botkin, a szakács, a lakáj és a gyerekek nevelőnője várt.

A cári család 1913-ban (Wikipedia)

Szuronnyal, puskatussal

Jurovszkij tíz fegyveres katonával tért vissza, kezében egy papírral, amiről felolvasta:

Tekintettel arra a tényre, hogy rokonai folytatják a támadást Szovjet-Oroszország ellen, az Uráli Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy kivégzi önöket.

Mielőtt bárki bármit mondhatott, vagy akár a szavak értelmét felfogta volna, eldördült a sortűz. Miklóst maga Jurovszkij lőtte többször mellkason, Alexandrával, a cáreviccsel és talán két lánnyal is végeztek a golyók. A helyiséget sűrű lőporfüst terítette be, kinyitották az ajtót, ablakokat, majd a gyilkosok minden bizonnyal megborzongtak:

A véres halomból a lányok emelkedtek fel sikoltozva. Megsebesültek ugyan, de a ruhájukba varrt ékszerek felfogták a halálos golyókat.

Lőni nem mertek, hiszen a nyitott ablakokon át bárki meghallotta volna, ahogy a sikoltozást is: puskatussal és szuronnyal estek a hercegnőknek. Még így sem ment könnyen, a rengeteg gyémánt és drágakő felfogta a bajonettet, állítólag kettejük erejéből még dulakodásra is telt – talán Mária és Anasztázia volt. Végül minden elcsendesedett.

Szentté avatták őket

A holttesteket ágyneműbe csavarva a közeli erdőbe vitték, ahol savval öntötték le, majd megpróbálták elégetni őket. Jeltelen nyughelyük évtizedekig rejtve maradt, a Romanovok feltételezett sírját 1991-ben tárták fel, DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy valóban a cár, a cárné, három lányuk és a személyzet legyilkolt tagjai nyugszanak ott.

Egy lány és a cárevics maradványai viszont hiányoztak. Őket, Máriát és Alexejt 1994-ben találták meg egy másik jeltelen sírban. A cári családot meggyilkolása 80. évfordulóján, 1998. július 18-án temették újjá a pétervári Szent Péter és Pál katedrálisban, a cárok hagyományos nyughelyén. Az ortodox egyház 2000-ben szentté avatta a Romanovokat, az orosz legfelsőbb bíróság pedig 2008-ban rehabilitálta II. Miklóst, feleségét és gyermekeit.

Illusztráció: a cár gyermekei 1910-ben/Wikipedia

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Bavaria's State Premier Markus Soeder speaks to supporters after first exit polls were announced on public television at the Bavarian regional government building after the Bavaria state election in Munich, southern Germany, on October 14, 2018. (Photo by Christof STACHE / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.