Tudomány

Ősi béka maradványait őrizte meg egy 99 millió éves borostyán

24.hu
24.hu

2018. 06. 15. 10:11

Nagyjából 100 millió évvel ezelőtt egy fiatal béka egy fa ágai között üldözött egy bogarat. A kétéltű azonban prédájával együtt gyantába ragadt.
Korábban a témában:

A béka és a rovar maradványait a megkövesedett gyanta 99 millió éve őrzi. A szakértők szerint a kövület a legidősebb és legjobb állapotban fennmaradt békamaradvány, melyet valaha borostyánban azonosítottak – írja az IFLScience. A lelet ráadásul azt is bizonyítja, hogy a korszakban a kétéltűek a nedves, trópusi régiókban is előfordultak.

A fosszília olyan jó állapotú, hogy a kutatók képesek voltak részleteiben is tanulmányozni a maradványt. A vizsgálat alapján a borostyánban rekedt béka egy egészen új fajhoz, az Electrorana limoaehez tartozik.

A szakértők emellett további három békaleletre is bukkantak Mianmar híres borostyán-lelőhelyein. A térségben korábban már ősi madár-, hüllő-, rovar- és növénymaradványok is előkerültek.

Borostyánban konzerválódott egy dinoszauruszvérrel teli kullancs
A parazita nagyjából 99 millió éve ragadt gyantába.

A kréta kori békák leginkább a mai Bombina és Alytes nemek képviselőire hasonlíthattak – előbbi csoportba tartozik többek közt a hazánkban is őshonos vöröshasú unka (Bombina bombina) is.

Bár napjainkban a legtöbb békafaj az Egyenlítőhöz közel, a trópusi esőerdőkben él, viszonylag kevés kétéltűekhez köthető kövület maradt fenn ezekben a régiókban. Ennek elsődleges oka az, hogy a térségben főként kisebb békák éltek, melyeknek csontjai csak ritkán konzerválódtak. A szárazabb, mérsékeltebb övezetekben előforduló nagyobb fajok fosszíliái jóval gyakrabban maradnak fenn.

Kép: Lida Xing/China University of Geosciences

David Blackburn, az új tanulmány társszerzője szerint szinte lehetetlen, hogy a korszak kis békáinak csontjai többnyire három dimenzióban konzerválódjanak. A leletben a legérdekesebb azonban a maradvány ökológiai kontextusa.

Ezek a békák egy olyan trópusi ökoszisztéma részét képezték, amely bizonyos értelemben talán nem különbözött sokban attól, amit ma is látunk – a dinoszauruszokat leszámítva

– nyilatkozta a szakértő.

Könnyen elképzelhető, hogy a korabeli esőerdők számos mai ökoszisztémához hasonlóan békák brekegésétől voltak zajosak.

(Kiemelt kép: Lida Xing/China University of Geosciences)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.