Tudomány

Tömegsírokra bukkantak Napóleon egyik legnagyobb csatájának helyszínén

Bécs északkeleti határának közelében napjainkban mezőgazdasági területek találhatóak. Nagyjából 200 évvel ezelőtt a helyszínen zajlott le a napóleoni háborúk egyik legnagyobb összecsapása, a wagrami csata.

A becslések alapján mintegy 55 000 katona esett el az 1809. július 5-6-án vívott wagrami csatában. A halottak egy részét az ütközet helyszínén temették el.

Régészek egy csoportja a közelmúltban nekilátott, hogy feltárja a régóta vizsgálatra váró helyszínt – írja a Live Science. A szakértők a területen tömegsírok és táborhelyek után kutatnak.

Bonaparte Napóleon 1799 és 1815 között számos harcot vívott, hogy kiterjessze hatalmát Európa felett. 1809 tavaszán és nyarán az úgynevezett ötödik koalíciós háború zajlott, melynek során Franciaország a Habsburg Birodalommal nézett szembe egymással.

Májusban Napóleon Aspern-Esslingnél elszenvedte élete első komolyabb vereségét, igaz, hat héttel később Wagramnál sikerült visszavágnia.

Több mint 200 évvel később az osztrák állam úgy döntött, hogy olyan autópályát fog építeni, amely az egykori csata helyszínén is áthalad. A szakértők éppen ezért álltak neki a terület első szisztematikus feltárásának.

Mindig is tudtuk, hogy a csatatér errefelé volt, de sosem hajtottak még végre tervezett vagy fókuszált régészeti kutatást itt

– nyilatkozta Alexander Stagl, a Novetus kulturális erőforrásokkal foglalkozó cég vezérigazgatója.

Stagl csapata 2017 márciusa óta dolgozik a helyszínen, és terveik szerint év végéig folytatják majd az ásatásokat. A régészek a térségben már eddig is számos izgalmas maradványra bukkantak, az elkövetkező hónapokban pedig újabb értékes leletek kerülhetnek elő.

Napóleon a wagrami csatában (kép: Wikimedia Commons/Közkincs)

A környéken feltárt tömegsírokban rengeteg jó állapotú gombot azonosítottak. A csata után az elesetteket ruhában temették el, az öltözékek azonban az évek során lebomlottak. Az egyenruhák fémgombjai ugyanakkor fennmaradtak, ezek elemzése pedig sokat elárul a halottak rangjáról és nemzetiségéről.

A gombok mellett a tömegsírokban talált maradványok antropológiai jellemzői is izgalmasak. Az eddig feltárt 50 csontváz többsége 16-30 éves férfiaktól származik.

A maradványok a C-vitamin hiányból eredeztethető skorbut, a megterheléstől kialakult ízületi gyulladás, illetve a tüdőgyulladás és egyéb fertőző betegségek nyomait hordozzák magukon.

Mivel a korszakból származó feljegyzések viszonylag keveset árulnak el az átlagos katonák helyzetéről, az efféle kutatások segíthetnek árnyalni a korabeli harcászati viszonyokat.

(Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Közkincs)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik