Tudomány

Egy kicsit magyar is a bánáti aranykincs

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 01. 14:00

Avar fejedelemé lehetett, Magyarországon találta meg egy szerb gazda, a ma Romániához tartozó faluban, ma pedig Bécsben őrzik a nagyszentmiklósi kincs. Annyira sztyeppei, hogy fellelése helyétől függetlenül részben magyarnak is tekinthetjük. Ha a falu nem pletykál, ma talán nem is ismernénk a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű régészeti leletét.
Korábban a témában:

Egy szerb szőlősgazda 1799 júliusában árkot ásott birtokán, a Temes megyei Nagyszentmiklós határában, amikor hirtelen úgy érezhette: rászakadt a bank. Ma legalábbis így mondanánk, ha az ásó nyomán jókora, szépen díszített aranytárgyak fordulnak ki a földből.

Pletyka mentette meg az utókornak

Ez volt a nagyszentmiklósi aranykincsként ismert, 23 darabos, arany edényeket tartalmazó régészeti lelet hiteles másolatai és keletkezésük korának bemutatása Puszták aranya címen csütörtöktől tekinthető meg a pécsi Csontváry Múzeumban.

Elképzelhető, hogy a készlet eredetileg ennél bővebb volt, több eleme kézen-közön eltűnt, feltehetően beolvasztották. Már csak azért is életszerű, mert a gazda sem sietett bejelenteni mire bukkant, sőt:

El akarta titkolni, a hatóságok a faluban terjedő pletykák alapján keresték fel a megtalálót, aki beszolgáltatta a tárgyakat

– mondja a 24.hu-nak Dr. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója.

Akkoriban még nem létezett a Magyar Nemzeti Múzeum, és hazánk közjogi helyzetéből is az következett, hogy a lelet Bécsbe került. Trianonnal pedig Nagyszentmiklós Romániához, így a végén a kincsek maradtak az osztrák fővárosban.

Fotó: Füzi István / Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Két jó minőségű sorozatban készültek róluk másolatok, az egyik sorozat a Nemzeti Múzeumban látható. A most Pécsett kiállított tárgyak a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában vannak, a XIX. század végének legkiválóbb ötvösmesterei alkották galvanoplasztikai eljárással.

Avar, de egy kicsit magyar

Az elmúlt 200 év szakembereit nyilvánvalóan az foglalkoztatta a leginkább, ami minket is: hol és kik készítették, ki birtokolta és hogyan került a földbe? Az idők során felmerült a dunai bolgár, a honfoglaló magyar és az avar eredet, de az elsőt ma már kizárhatjuk. Érdekes módon viszont második és harmadik között van némi összefüggés annak ellenére, hogy ma a tudósok is egyetértenek a lelet avarkori származásában.

Nem zárható ki, hogy az újabb és újabb vizsgálati módszerek alkalmazása további vitákat generál, és változik az elfogadott álláspont, de ma úgy véljük, az arany edények a VIII. század végén, a IX. század legelején, az Avar Birodalom idején kerültek a földbe. Akkor miért utaltunk magyar kapcsolatra?

A tárgyakon a puszták művészete tükröződik, olyan meghatározó motívumok, amelyek etnikumok felett álló, sokkal szélesebb kultúrkört jellemeztek. Számos eleme a közös tradícióból eredően a honfoglaló magyaroknál is megtalálható

– fogalmaz Csornay Boldizsár.

Erre alapozva pedig a régész, történész szakember elfogadhatónak tartja az állítást, miszerint:

a nagyszentmiklósi aranykincs az egykori lovas, sztyeppei népek közös öröksége.

Elrejthették, vagy áldozatként ásták el

A tárgyak kidolgozása, a felhasznált arany tisztasága és maga a leletegyüttes súlya – a 23 darab több mint 10 kilót nyom – arra enged következtetni, hogy eredeti tulajdonosa mindenképpen roppant gazdag, befolyásos ember lehetett, alighanem fejedelmi személy. És vajon miért ásta el?

Esetünkben nem lehet minden kétséget kizáróan megválaszolni, de Csornay Boldizsár általánosságban három lehetőséget említ, hogyan kerülnek történelmi korokban értéktárgyak a föld alá:

  • Áldozati ajándékként valamilyen istenségnek, szellemnek vagy a földanyának.
  • Valaki menekülni kényszerül, üldözői elől rejti el, majd meghal, nem tud visszatérni.
  • Elveszíti, és lassan, vagy akár áradás, földcsuszamlás miatt hirtelen betemetődik.

Utóbbi lehetőséget itt gyakorlatilag kizárhatjuk. A legvalószínűbb, hogy elrejtették, és később vagy nem találták meg, vagy a tulajdonosnak már lehetősége sem volt keresni. Emellett a szakember szerint nem szabad elvetni az áldozati ajándék lehetőségét sem.

Seuso vagy nagyszentmiklósi?

A lelet mai, pénzbeli értékét nem lehet megbecsülni sem, mert pestiesen fogalmazva nincs a piacon. Az árat pedig nyilvánvalóan a kereslet határozza meg. A kiállítótermekbe természetesen a nemesfém, a ragyogás vonzza az embereket, de a kincs tudományos súlya jóval túlmutat aranyban mért értéknél.

Olyan vitákat generált az elmúlt évszázadokban, és minden bizonnyal fog a jövőben is, amelyek termékenyítették és előremozdították az érintett tudományágakat.

Mégis tovább faggatva Csornay Boldizsárt, a nagyszentmiklósi kincsek minden szempontból a Kárpát-medence történetének egyik legkiemelkedőbb jelentőségű leletének nevezi. A közismert, sok milliárdért visszavásárolt Seuso-kincsekkel összehasonlítva a szakembert csak egy óvatos értékítéletre sikerül rávenni:

Kultúrtörténeti szempontból a nagyszentmiklósi kincsek talán értékesebbek, Seuso tárgyainál.

Végezetül egy szóra visszatérve a pécsi kiállításra: különlegessége abban rejlik, hogy a hiteles másolatok bemutatása mellett a második teremben a korabeli avar, a harmadikban a honfoglalás kori magyar életet mutatják be, hogy a ma embere kontextusba helyezhesse a látottakat.

Kiemelt képünk: Füzi István / Janus Pannonius Múzeum, Pécs 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magyarországról szertegurulnak az uniós támogatások Delaware-től Tallinig

Kommentek

A anti-Brexit demonstrator dressed in a Union Flag suit and waving an EU flag stands on the road outside the Houses of Parliament in central London on March 29, 2018. - The one-year countdown to Britain's exit from the European Union began on March 29, 2018 with Prime Minister Theresa May touring the UK shore up support for the government's Brexit strategy. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.