Tudomány zöldövezet
Mammoth Wasp on flowers Samos Greece.

Biosphoto / Steen Drozd Lund

Városokban is megjelentek az óriásdarazsak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 17. 17:59

Korábban a témában:

„Vigyázz, vigyázz, lódarázs! Üsd agyon!” – az ilyen és ehhez hasonló rémült kiáltások országszerte megsokszorozódnak így májusban, amikor a valóban ijesztően nagy tőrösdarazsak a földfelszín közelében keresgélik a bölcsőt utódaiknak. De pánikra semmi ok.

Először is, ez a szelíd „óriás” emberre és háziállatra teljesen ártalmatlan, és ha az első sokk után jobban megnézzük, pár másodperc alatt meg lehet különböztetni a valóban veszélyt jelentő lódarázstól. Másrészt pedig egyetlen állatot sem kell agyonütni, legfeljebb elkerülni.

Na jó, a társasdarazsak tényleg nem jó szomszédok, kilakoltatásuk indokolt, ha lakásban, házban ütik fel a tanyájukat. Harmadrészt az óriás tőrösdarázs védett, elpusztítása törvénytelen, természetvédelmi eszmei értéke egyedenként 50 ezer forint.

Durva bírság jár az ijesztő rovar kiirtásáért
Győzze le félelmét, különben 50 ezer forintot fizethet!

Európa legnagyobb darazsa és a valódi horror

Az óriás tőrösdarazsak az utóbbi években jelennek meg gyakrabban lakott területen, akár városokban is, de amellett, hogy szelídek, még hasznosak is. Megjelenésük viszont ijesztő, öt centit is elérő testhosszukkal, szárnyuk hét-nyolc centis fesztávolságával ők Európa legméretesebb darazsai. Nektárral táplálkoznak, az év nagy részében alig botlunk beléjük, ám május-június környékén tömegesen tűnnek fel: ez a szerelem időszaka náluk, egy négyzetméteren több tucat egyed is cirkálhat a talaj közelében, „embermagasságban”. A hímek ilyenkor nőstényt keresnek, hogy párosodjanak vele, majd életük véget is ér. A leendő anyák pedig talajban, pusztuló fában, komposztban kutatnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvák után.

Ha megtalálják, horrorisztikus történet veszi kezdetét. Speciális lábaikkal leásnak a lárváig, egy szúrással megbénítják őket, és testükre helyeznek egyetlen petét. Ahogy kikel, berágja magát a gazdaszervezetbe és annak testét fogyasztva fejlődik.

Ügyel rá, hogy a létfontosságú szerveket a végére hagyja, így a szerencsétlen lárva egészen addig életben van, de bénultan fekszik, míg a darázs teljesen ki nem fejlődik. De még ekkor sem hagyja el hátborzongató bölcsőjét, hanem maga szőtte gubóban áttelel, és csak a következő tavasszal bújik elő.

Nem akar bántani és nem is igazán tud

A természet írta játékszabályokba bőven belefér, emberként legfeljebb csodálkozhatunk, ámulhatunk rajta. Ami viszont mindennapjainkat érinti:

ezt a fajt annyira hidegen hagyja az ember, hogy meg sem csípi. Egyszerűen tereptárgynak nézi és kikerüli.

A felvétel egy budapesti családi ház kertjében készült, körülbelül 60 óriás tőrösdarázs kereste a párját. Közben ügyet sem vetettek a közelben mozgó emberekre, többek között a filmet készítő Orbán Zoltánra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjére:

Na, de mi van, ha mégis? A szúrást ki kell provokálni, azaz meg kell fogni az állatot, ráülni, rálépni, azaz szándékosan fizikai kontaktusba kell lépni vele. Olyankor persze védi magát és szúr. Jókora fullánkja fájdalmat okoz a bőr átütésével, de mérge nem okoz a társasdarazsakéhoz hasonló szövetgyulladást, allergiát. Ez a nagy különbség.

A családi közösségben élő darazsak, mint például a lódarazsak mérge valódi fegyver, annak is szánják. Célja az intenzív, hosszan tartó fájdalom kiváltása, hogy a „támadó” egy életre megtanulja, a darazsakat bizony jobb, ha elkerüli. A tőrösdarázsnak semmi ilyesmi nem jár a fejében, az ő kémiai arzenálja csak és kizárólag a bogárlárvák megbénítására szolgál, és ahogy írtuk: észre sem vesz minket mindaddig, míg meg nem markoljuk. Ezért illik rá a békés óriás jelző.

Így lehet azonosítani

Mondani nyilván könnyű, de ha helyzet van, akkor helyzet van. Kalimpálni, sikítozva szaladgálni semmiképp nem érdemes. A lódarázs sem egy agresszív állat, bár támadása tényleg lórúgással ér fel, de ő sem támad, hacsak nem fészkét érzi közvetlen veszélyben. Azért jobb elkerülni.

A két faj viszont – méretüktől eltekintve – nagyon különbözik. Balra lódarázs királynő, jobbra óriás tőrösdarázs nősténye:

Forrás: Nagy Sándor, Magyar Természettudományi Múzeum

A legszembetűnőbb különbség laikusként is a potroh: a lódarázsé feketéből sávosan megy át sárgába, míg az óriás tőrösdarázs fekete keretben négy nagy sárga foltot hord. A hímek torát sűrű, vörös szőrzet borítja, a potrohon pedig mindkét ivaron vöröses-barnás szőrfoltokat látunk. A lódarázs egyáltalán nem szőrös.

Egy szó, mint száz, félnivalónk nincs az óriási darazsaktól, hagyjuk őket, hadd éljék életüket, pusztítsák csak a cserebogarak jövő nemzedékét. Ha összefutunk velük akár városi parkokban, zöld foltokon, inkább gyönyörködjünk a bennük.

(Kiemelt kép: STEEN DROZD LUND / BIOSPHOTO)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Újra a Kossuth téren tüntetnek

Rengeteg rendőr kontra rengeteg ember

Élő videó: Újra a Kossuth téren tüntetnek