Tudomány
A competitor rides his bike along a sand dune during Stage 5 of the 13th edition of Titan Desert 2018 mountain biking race around Merzouga in Morocco on May 3, 2018. 
The Titan Desert 2018 is 600 kilometre mountain bike race completed over six days, snaking between Boumalne Dades, at the foot-slopes of the High Atlas summits, and Erfoud, an oasis town in the Sahara Desert. / AFP PHOTO / FRANCK FIFE

Elfogy a homok a Földről

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 16. 09:04

Legalábbis az a homokos kavics, ami betonkészítésre alkalmas: évezredek alatt „megújuló” nyersanyagról van szó, bolygónk készletei végesek.
Korábban a témában:

Ismerik az anekdotát a szocialista magyar vállalat közel-keleti kalandjáról? Egy arab országban kellett nagyszabású építkezést folytatni, magyarok adták a legalacsonyabb árat, arra gondoltak, homok van a sivatagban, annyival is beljebb vagyunk. Aztán a helyszínen kiderült, hogy a sivatagi homok nem jó a betonba, azt bizony importálni kell, így lett végül nagy ráfizetés a tuti biznisz.

Ennek mentén épül fel aktuális történetünk, amelynek tételmondata:

miközben a kereslet egyre nő, bolygónk homokkészletei kifogyóban vannak, a jövőben globális hiány, ennek következtében pedig az árak emelkedése várható

– számolt be a Magyar Tudományos Akadémia.

Bebetonozzuk a homokot

A homokot sokan a kőolajhoz hasonlítják, ami abból a szempontból érthető, hogy mindkettő létrejöttéhez – geológiai skálán mérve is – sok idő kell, egyiket sem tudjuk mesterségesen előállítani, illetve használat után eredeti formájába visszaállítani. Számos iparág épül a homokra, gondoljunk csak az üvegre vagy a mikrocsipekre, ám a legjobban az építőipar van kiszolgáltatva e nyersanyagnak, a világ homokkitermelésének 70 százalékát beton készítésére használjuk.

Itt nyeri el értelmét fenti anekdotánk, hiszen bátran mondhatnánk, csak a Szaharából lebetonozhatnánk több földrészt is, területe csaknem megegyezik Európáéval, felszínét több tíz méternyi homok borítja. Csakhogy maga a homok nem csak egy anyagot, hanem különféle kőzetek törmelékét, valójában a szemcseméretet is jelöli.

A beton szilárdságát az úgynevezett homokos kavics adja, amit például a 0-16 mm-es szemcsemérettel jellemezhetünk. A különböző szemcseméretek aránya adja a beton minőségét és határozza meg felhasználási lehetőségeit

– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének docense.

A sivatagi mit sem ér

Az építőipar szempontjából emellett fontos a szemcsék érdessége, és hogy mentes legyen a szennyezőanyagoktól, mint például az agyag vagy bizonyos fém-oxidok. A munkát a természet, pontosabban a nagyobb folyamok végzik: ahogy évezredek során változtatják útjukat, úgy hagyják hátra egykori medrükben és árterükön a homokos kavicsot.

Ezeken az úgynevezett hordalékkúpokon nyílnak a köznyelvben kavics- vagy homokbányaként ismert létesítmények. Utána jön a szemcseméret szerinti osztályozás, majd az adott betonnal szemben támasztott elvárások szerinti összeállítása.

A sivatagi homok más. A szél munkájának hatására túl apró szemű, felülete pedig sima ahhoz, hogy betonhoz használjuk, egész egyszerűen nem biztosítja a kellő szilárdságot. Emellett a szemcsék sokszor ásványi anyagokkal és agyaggal szennyezettek, gyakran vas-oxidos bevonat borítja őket, amelyek alkalmatlanná tehetik betongyártásra. E helyen érdemes megjegyezni, az agyag definíciója is a méret: a 0,002 mm-nél kisebb szemcsék alkotta talaj.

Mérgező is lehet

Laikusként nem is gondolnánk, milyen fontos épületeink szempontjából a homok minősége, a szilárdságon túl ez befolyásolja kopás- és ütésállóságát is.

A betonba kevert homok 90 százalékban a Földünkön leggyakoribb ásványból, kvarcból áll, főként szilícium-dioxidból és ennek kísérőásványaiból. Utóbbiak ronthatják minőségét, és esetenként felhasználás előtt kémiai kioldási vizsgálatra is szükség van, hiszen toxikus anyagokat tartalmazhat

– jegyzi meg a szakértő.

Ettől kezdve tehát hiába fenyegeti bolygónkat a klímaváltozás kapcsán egyre inkább az elsivatagosodás, az építkezésekhez használható homok mennyisége véges. Legalábbis emberi léptékkel, nem várhatunk ezer és ezer évet újabb hordalékkúpok létrejöttéig. Már csak azért sem, mert az emberiség évente 11 milliárd tonnányi homokot és ugyanennyi kavicsot fordít betongyártásra. A mennyiség érzékeltetése céljából: a világszinten évi 47-59 milliárd tonnányi kőzetet használunk fel ipari célokra.

Nyékládháza, szeptember 7.
Kotrógép a VII-es bányatelepen. Száz évvel ezelõtt találták meg és kezdték kitermelni azt a nagy mennyiségû és jó minõségû kavicsot, amit a földtörténeti korokban rakott le a Sajó. A kitermelés során bányatavak keletkeznek és így ma már 600 hektárnyi területen  hozzák felszínre kotrógépekkel a kavicsot, amit 10 féle termékké osztályoznak és értékesítenek.                                                         
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Nyékládházán száz éve találták meg, és termelik ki a Sajó által lerakott jó minőségű kavicsot. (MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor )

Magyarország adottságai nagyon jók

Az mta.hu Török Ákos professzort, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetőjét idézi:

Az építésre alkalmas homok világszerte fogyatkozóban van, de a közeljövőben nem képzelhető el, hogy a nyersanyaghiány hátráltassa az építőipar működését, a zavartalan ellátás ugyanakkor egyre nehezebb lesz.

Magyarország – annak ellenére, hogy lakói ásványkincsekben szegény országként könyvelik el – ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. A magyar építőipar jelenleg körülbelül 30-40 millió tonna kőanyagot hasznosít, homokoskavics-készleteink elegendők a hazai igények kielégítésére, sőt a környező országokba exportáljuk is.

A hosszú távú kitermeléshez viszont olyan előremutató stratégiára van szükség, amely lépést tud tartani mind a növekvő igényekkel, mind az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal. A készletek adottak, a bányászat képes lenne fokozni a termelést, az építőiparból mégis érkeznek hiányról szóló jelzések

– mondja Mucsi Gábor.

A szakértő szerint potenciál rejlik az újrahasznosításban is, amit azért ne úgy képzeljünk el, mint mikor a vasat beolvasztják, tisztítják és újra megvan a kiváló minőségű alapanyag. A homokos kavicsot tisztán már soha nem „kapjuk vissza”, de ha az életútja végére ért betont megtörik, összezúzzák, friss betonhoz keverve ismét használható. Az ilyen „újrabeton” szilárdsága csekélyebb lehet ugyan, de ez is technológia kérdése, illetve vannak olyan felhasználási területek, ahol tökéletesen megfelel.

Kiemelt kép: Franck Fife / AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magukra hagyták haldokló szeretteiket

Kommentek

HOCKENHEIM, GERMANY - JULY 22: Sebastian Vettel of Germany driving the (5) Scuderia Ferrari SF71H on track during the Formula One Grand Prix of Germany at Hockenheimring on July 22, 2018 in Hockenheim, Germany.  (Photo by Mark Thompson/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.