Belföld
Almásfüzitõ, 2016. május 31.
Bejárat az egykori Almásfüzitõi Timföldgyár tározóihoz 2016. május 31-én. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszapot mesterséges talajjal fedi be. Ma már a tározók jelentõs részét növényzet borítja, a kihelyezett fedõrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

150 évbe kerülhet eltüntetni a magyar táj sebeit

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2017. 10. 24. 19:07

Tájsebek tízezrei rongálják Magyarországot a felhagyott bányáktól a rohadó gyárakon át az illegális szemétlerakókig.
Korábban a témában:

Rábukott a környezetvédelemre az amúgy zöld színű logóval rendelkező, kormánypárti Magyar Idők, és beszéltette egy cikkben Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport munkatársát. Az építőanyagok újrahasznosításában Lenkei szerint pozitív változások történtek. Ez azért fontos, mert így megelőzhetők a bányák által okozott tájsebek. Lenkei szerint

Útépítéseknél már egyenesen bűnnek számít közvetlenül a bányából kitermelt nyersanyagot használni. A vállalkozók is behoztak új berendezéseket, és a nagyrészt 2010 után született jogszabályok is kötelezik az útépítőket arra, hogy újrahasznosított anyagokat dolgozzanak be.

A környezetvédelmi engedélyek szerint a cégeknek az általuk okozott természeti kárt is helyre kell hozni. Ezzel az a gond, hogy sokszor a rekultiváció előtt csődbe megy a cég, olykor pedig nem az előírásoknak megfelelően végzik el a munkát. Vannak vélemények, amik szerint

a tájsebek eltüntetése akár 150 évig is eltarthat.

Sok munkát elvégez a természet, de pl. az illegális hulladéklerakókat az önkormányzatok képesek felszámolni. A kavicsbányák 20-30 méter mély gödreit gyakran építési törmelékkel töltik fel, ez veszélyes anyagot is tartalmazhat, ami a vízbázisra is veszélyes lehet. Ezek a bányák ráadásul elveszik a termőföldek helyét, csökkentik a talajvíz szintjét és a biodiverzitást.

A dél-pesti kavicsbányák környékén rengeteg kamion is hordja a kitermelt anyagot, ami zajt és port ad a környéknek. Lenkei szerint több bánya már csak azért működik, mert sokba kerülne a rekultivációja, ilyen a Pécs melletti Vasas-szénbánya.

Ma Magyarországon több tízezer tájseb található, Bélkő a Bükkben, a váci cementgyár bányái, a Gömör-Tornai-karszt cementgyára, felhagyott üzemek, meddőhányók, zagyterek, szemétlerakók. A helyreállítás akár milliárdos tétel is lehet, több helyen uniós pénzből oldják meg ezt, így Csobánkán is. Sok kiürült település is tájseb marad, bár olykor meglepően gyorsan visszaveszi a természet a falvak helyét, ahogy az Aggtelek környéki Derenken is történt.

(Kiemelt kép: Bejárat az egykori Almásfüzitői Timföldgyár tározóihoz 2016. május 31-én. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszapot mesterséges talajjal fedi be. Ma már a tározók jelentős részét növényzet borítja, a kihelyezett fedőrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet. MTI Fotó: Bodnár Boglárka)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Demonstrtors gather outside the Parliament to protest against Brexit, waving EU and Union flags and a placard reading 'Brexit Is It Worth It?', London on September 12, 2018. Conservatives MPs opposed to Mrs May's Brexit Plan have met to discuss how and when they could force her to stand down as Prime Minister. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.