Tudomány

Először azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörében

Csillagászok egy csoportjának először sikerült kimutatnia a hélium jelenlétét egy Naprendszeren kívüli bolygó atmoszférájában. A felfedezés az objektum infravörös megfigyelésének köszönhetően született meg.

A vizsgált égitest, a WASP-107b a Szűz csillagképben fekszik, mintegy 200 fényévre a Földtől – írja az IFLScience. Az objektum egy szuper-Neptunusz: méretében a Jupiterre hasonlít, tömege viszont jóval kisebb. Az exobolygó meglehetősen közel kering csillagához, hat nap alatt meg is kerüli az objektumot.

A korábban is ismert exobolygót a közelmúltban a Jessica Spake, az Exeteri Egyetem munkatársa által vezetett nemzetközi csapat elemezte.

A hélium igen gyakori a Jupiteren és a Szaturnuszon, a szakértők pedig régóta feltételezik, hogy az elem az exobolygókon is jelen lehet. A csillagászok eddig UV-sugárzásban próbáltak a hélium nyomára bukkanni, ezúttal azonban közeli infravörös tartományban folytattak elemzést.

Spake szerint a jövőben a technikát a James Webb űrteleszkóppal is kipróbálhatják. Az űrtávcső segítségével felderíthetik, hogy mely exobolygók rendelkeznek nagy hidrogén- és héliumkészlettel, illetve hogy mennyi ideig maradhatnak fenn az elemek az égitestek légkörében.

Az infravörös sugárzás mérésével messzebbre láthatunk az űrben, mint az ultraibolya sugárzás használatával

– nyilatkozta a szakértő.

Ismét késhet a James Webb űrtávcső indítása
Az űreszközt eredetileg 2007-ben bocsátották volna fel. Most úgy tűnik, hogy újabb csúszás várható.

A WASP-107b olyan közel fekszik csillagához, hogy annak aktivitása ionizálja az exobolygó felső légkörét. A hélium ezen folyamat hatására jön létre. Az elem jele a csapat szerint igen erős, és a vártnál jóval kiterjedtebb.

Tom Evans, a tanulmány társszerzője szerint a hélium felhőszerűen veszi körbe a bolygót. A szakértő hozzátette, amennyiben más, Föld-szerű égitestek is rendelkeznek hasonló burokkal, azok vizsgálata igen izgalmas kutatási területnek ígérkezik.

A csapat abban bízik, hogy a jövőben a módszerrel jóval távolabbi és kisebb objektumokat is tanulmányozhatnak majd. Az exobolygók légköri vizsgálata már csak azért is érdekes, mert az elemzésekkel azonosíthatóak azok a molekulák, melyek a lakhatóságra vagy az élet jelenlétére utalnak.

A tervek szerint 2020-ban induló James Webb űrtávcső egyik fő feladata épp az efféle analízisekhez szükséges adatok gyűjtése lesz.

(Kiemelt kép: ESA/Hubble, NASA, M. Kornmesser)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik