A WASP-104b jelű égitest egy úgynevezett forró jupiter – írja a ScienceAlert. Az efféle gázóriások tömegükben a Jupiterre emlékeztetnek, ugyanakkor rendkívül közel fekszenek gazdacsillagukhoz, keringési idejük pedig általában 10 napnál is kevesebb.
A közelség miatt az égitestek igen magas hőmérsékletűek. Bár az efféle objektumok nem számítanak ritkaságnak, így is számos rejtély övezi őket.
Az egyik legnagyobb furcsaság az, hogy a forró jupiterek felületéről általában csupán a fény 40 százaléka verődik vissza. Bizonyos esetekben ráadásul ennél is sötétebb bolygókat azonosítanak – a WASB-12b például a fény 94 százalékát nyeli el.
A WASP-104b azonban ennél is sötétebb: a Keele Egyetem munkatársai szerint az égitest csupán a fény 1-3 százalékát veri vissza.
Az összes sötét bolygó közül, melyeket a szakirodalomban találtam, ez a top ötben van
– mondta Teo Mocnik, a WASP-104b-t ismertető tanulmány vezető szerzője. A szakértő hozzátette, az objektum akár a top háromba is beférhet.
A lenyűgöző sötétség hátterében a helyi csillag, egy Földtől 466 fényévre fekvő sárga törpe közelsége állhat. A WASP-104b a többi forró jupiterhez hasonlóan kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt a felét mutatja csillaga felé. Így a bolygó egyik oldalán állandó világosság, míg a másikon állandó sötétség uralkodik. Az égitest ráadásul csupán 4,3 millió kilométerre helyezkedik el csillagától, így igen hamar, 1,75 nap alatt meg is kerüli azt.
A hatalmas forróságban nem alakulnak ki felhők, melyek visszaverhetnék a fényt.
A bolygó túlsó felén kialakulhatnak ugyan felhők, ezt az oldalt viszont eleve nem is éri fény.
Bár a forró jupiterek gyakran sötétek, nem nehéz azonosítani őket. Az egyik leggyakoribb technika a felfedezésükre az úgynevezett tranzit módszer: ahogy egy objektum elhalad csillaga előtt, időszakosan kitakarja a fény egy részét. A csillagok fényingadozásából így következtetni lehet az égitestek jelenlétére.
A forró jupitereket gyakran jellemzik sötétként, a kifejezés azonban nem a színükre, hanem a fényelnyelő képességükre utal. Mivel az égitestek rendkívül forróak, feltételezhetően lila vagy vörös színben izzanak.
(Kiemelt kép: NASA, ESA & G. Bacon)
