A Juno adatait feldolgozva a kutatók két videót is készítettek – számol be az IFLScience. Az első felvétel egy átrepülést szemléltet a Jupiter északi sarka felett, infravörös tartományban. A videóhoz felhasznált adatokat a Jovian InfraRed Auroral Mapper (JIRAM) eszköz gyűjtötte, amely képes a vastag felhőrétegeket vizsgálva észlelni az izgalmas meteorológiai eseményeket.
A felvétel egyik legérdekesebb jelensége a hatalmas ciklon, illetve az azt határoló nyolc kisebb légörvény.
A videó azon adatok alapján készült, melyeket a Juno akkor rögzített, amikor negyedik alkalommal közelítette meg a Jupitert. A megfigyelésből az is kiderült, hogy a bolygó ciklonjai jóval hűvösebbek a földi légörvényeknél. A felvételen látható ciklonok hőmérséklete például -13 és -83 Celsius-fok között ingadozik.
A második felvétel megalkotásához nyolc elrepülés információit dolgozták fel. Az adatok alapján a kutatók modellt készítettek arra vonatkozóan, hogy hogyan is néz ki a Jupiter belső dinamója. A modellel a szakértők következtetni tudtak arra, hogy hogyan működik az égitest mágneses mezeje.
A Jupiter mágneses tere hatalmas, messze a legnagyobb a Naprendszerben. Belső szerkezetének feltérképezése nélkül azonban nem lehet megállapítani, hogy miként alakult ki.
A Juno szerencsére képes felmérni az objektum belső gravitációs változásait. Az űrszonda adatai utóbb nagy meglepetést okoztak a szakértőknek.
Rájöttünk, hogy a Jupiter mágneses mezeje eltér a korábban elképzeltektől
– mondta Jack Connerney, a Space Research Corporation munkatársa és a misszió igazgatóhelyettese. A vizsgálat alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mágneses tér sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint eddig gondolták.
Az égitest északi pólusa és egyenlítője között például egy igen erős, pozitív régió található, melyet gyengébb, negatív területek határolnak. A szakértők egyelőre nem tudják, hogy mi okozhatja ezt a változatosságot. Remélhetőleg a Juno későbbi megfigyelései magyarázatot adnak majd a jelenségre.
(Kiemelt kép: YouTube/NASA)
