Tudomány

Pusztító évszázad vár a királypingvinekre

A madárfaj populációja jelenleg mintegy 3,2 millió példányból áll, a század végére azonban 70 százalékkal csökkenhet az egyedszám.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a változó időjárási minták miatt a királypingvinek idővel elhagyhatják azokat a szubantarktikus szigeteket, melyeken jelenleg élnek – számol be az IFLScience. A populáció ráadásul a kihalás szélére sodródhat, ugyanis jelentős egyedszámcsökkenést fog tapasztalni.

A királypingvinek a többi pingvinfajhoz hasonlóan nevelik fiókáikat. Míg a pár egyik tagja az utódokra vigyáz a szárazföldön, a másik a tengeren keres táplálékot. Az egyedek gyakran egy hétnél is tovább vannak távol, és 640 kilométert tesznek meg.

Bár a fészkelő időszakban rengeteg időt töltenek a tengeren, és sokszor vállalkoznak hosszú utakra, a királypingvinek alapvetően egy viszonylag kis területen érzik jól magukat. A madarak fészkeiket a déli szélesség 45 és 55 fokok közti szigeteken alakítják ki. Ez a zóna ugyanis, melyet Déli-sarki frontnak neveznek, viszonylag kellemes átlaghőmérsékletű, ráadásul bővelkedik a pingvinek számára táplálékul szolgáló halakban és rákokban.

A Déli-sarki front ugyanakkor egyre délebbre tolódik. Klimatikus modelleket felhasználva a Robin Cristofari, a Strasbourgi Egyetem munkatársa által vezetett csapat arra jutott, hogy 2100-ig a királypingvinek által lakott szigetek és a táplálékban gazdag zóna között egyre nőni fog a távolság. Ez pedig azt jelenti, hogy a szárazföldön váró fiókáknak egyre többet kell majd várniuk vadászó szüleikre.

A becslések alapján a folyamat hatásra 70 százalékkal fog csökkeni a faj egyedszáma.

Egyes populációk, például a Prince Edward-sziget és a Crozet-sziget csoportjai pedig teljesen eltűnhetnek.

Tudjuk, hogy a pingvinpopulációk rövidesen összeomlanak majd

– mondta Céline Le Bohec, a tanulmány társszerzője. A szakértő hozzátette, a madarak csak a jéghegy csúcsát jelentik az ökoszisztéma szempontjából.

Bár az új eredmények nem túl megnyugtatóak, az bíztató lehet, hogy a korábbi feljegyzések és a genetikai információk alapján a madarak viszonylag könnyedén alkalmazkodnak az új környezetekhez.

Az újabb szigetekre történő átköltözés azonban önmagában még nem biztos, hogy elegendő lesz. Sok délebbi sziget ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy befogadjon egy-egy populációt.

(Kiemelt kép: Pixabay)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik