Tudomány

Nem kapott békecsókot, ebből tudta: meg kell halnia

24.hu
24.hu

2017. 12. 29. 16:40

A canterburyi érseket a székesegyházban, az oltár előtt gyilkolták meg.
Korábban a témában:

Ha a névnaplistákat nézzük, legalább 10 Tamás napot találunk a kalendáriumban, amelyekből három „hivatalos”. Úgy mint december 29., Becket Tamás halálának illetve égi újjászületésének napja.

Szédületes karrier

Tamás normann családban született 1120 körül, édesapja textilkereskedőként telepedett le Londonban. Tanulmányait itt és Párizsban végezte, majd mikor a család kifogyott a pénzből, hivatalnoknak állt. Egyáltalán nem készült egyházi pályára, míg útja Theobald de Bec canterburyi érsek udvarába nem vezetett, aki hamar megkedvelte az ifjút: magas pártfogójának köszönhetően pályája meredeken ívelt felfelé, és az érsek finanszírozta bolognai kánonjogi tanulmányait – írja a Rubicon.hu.

A férfi 34 évesen Theobald fődiakónusává lépett elő, ezzel jelentős vagyonra és birtokokra tett szert. A következő évben pedig ugyancsak az érseknek köszönhetően Becket Tamást II. Henrik király kancellárjává nevezték ki.

Előre látta

Kiválóan kiegészítették egymást, Tamás finoman mindig ott állt az uralkodó mögött, kulcsszerepe volt a királyi hatalom megszilárdításában. Uralkodó és kancellárja között mélybarátság szövődött, nem is volt kérdés, hogy Theobald de Bec halála után, 1162 májusában II. Henrik Tamást nevezte ki canterburyi érseknek. Ő először nem akarta vállalni, majd mégis beadta a derekát, de előtte sötét jóslatot tett:

A mi mostani nagy barátságunk a legizzóbb gyűlöletté fog válni. Tudom, hogy Ön tőlem mint érsektől olyan dolgokat fog követelni, mélyeket én mint érsek képtelen leszek jó lelkiismerettel végrehajtani, hiszen Ön már eddig is sok kívánságát végrehajtotta az Egyház ellenére. Irigyeink meg fogják ragadni ezt a kedvező alkalmat, közénk fognak ékelődni, és amikor Ön megvonja tőlem a jóakaratát, vég nélküli viták kezdődnek köztünk.

És igaza volt. Henrik ugyanis úgy vélte, a nagyon is világias kancellár érsekként is támogatni fogja az angol egyház királyi hatalom alá vonását. Ám a püspökké szentelt Tamás egy csapásra megváltozott: szerény életmódot folytatott, képtelen volt a mindenre bólogató főpap szerepét játszani: ettől kezdve az egyház érdekeit kellett szem előtt tartania.

Viszonyuk gyorsan elmérgesedett ráadásul olyannyira, hogy Tamás már 1164-ben jobbnak látta kontinensre menekülni királya elől.

Kész volt meghalni

Összesen hat évet töltött VII. Lajos francia király oltalmában, mire III. Sándor pápa közbenjárására biztonsággal hazatérhetett. Közvetlenül ezután boldogan írt hazatérése után a pápának a király barátságos viselkedéséről, de Henrik megtagadta tőle a békecsókot. Ezzel Tamás számára nyilvánvaló lett, hogy Angliába való visszatérése valójában keresztútjának végső szakasza, mert meg kell halnia – olvassuk a katolikus.hu-n.

Nem is tartott sokáig a béke, még abban az évben, 1170-ben újabb ellentét feszült közéjük. Történt ugyanis, hogy Henrik trónörököst a yorki érsek királlyá koronázta, súlyosan megsértve ezzel az angol egyház fejét, Becket Tamást, hiszen ez az ő jogköre lett volna. A canterburyi érsek nem is sokat teketóriázott: érvénytelenítette a trónörökös koronázását és kiközösítette a szertartást végző egyháziakat.

Ezzel viszont a lobbanékony természetű II. Henriket bőszítette fel a kelleténél jobban. Máig nem tudni, hogy a király óhajként vagy parancsként fogalmazta-e meg, de nyilvánosan Tamás érsek halálát kívánta.

Négy lovag viszont annyira komolyan vette, hogy rátört a canterburyi katedrálisban, és az oltár előtt lekaszabolta. Önként vállalta a halált. Mikor a szerzetesek el akarták torlaszolni a székesegyház kapuját a gyilkosok előtt, Tamás rájuk szólt:

Mi azért jöttünk, hogy szenvedjünk, és nem azért, hogy harcoljunk. Ellenségünket inkább a szenvedéssel, mint a harccal fogjuk legyőzni.

Utolsó szavai ezek voltak:

Kész vagyok meghalni Jézus nevéért és az Egyház védelméért.

Az érsek meggyilkolása Európa-szerte óriási felháborodást váltott ki, a keresztény világ II. Henriket hibáztatta a merényletért. III. Sándor pápa pedig mártírrá, majd 1173-ban szentté avatta a canterburyi érseket, II. Henrik 1174-ben kénytelen volt bűnbocsánatért járulni a szent sírja elé. A tettesek pedig hosszú szentföldi szolgálattal vezekeltek bűnükért.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.