Tudomány
Sickness and flu concept

Már Magyarországon lehet az új, ausztrál influenza

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 11. 25. 08:00

Idén a tavalyinál komolyabb influenzajárványra kell készülnünk, erről egy Ausztráliában azonosított vírustörzs gondoskodik. A szezon nálunk decemberben kezdődik, de a vírus feltehetően már itt van.
Korábban a témában:

A hírekből „ausztrál influenzaként” ismerjük azt az új vírustörzset, amely a déli kontinensen idén 137 ezer embert fertőzött meg, és amely elkerülhetetlenül megjelenik Magyarországon is a soron következő szezonban.  Amit eddig tudunk:

  •  a tavalyinál súlyosabb influenzajárványra kell felkészülni egész Európában;
  • a védőoltás nem nyújt 100 százalékos védelmet, de aki beadatja és elkapja az új vírust, a betegség nála nem lesz súlyos lefolyású;
  • az oltás után körülbelül két hét szükséges a védettség kialakulásához;
  • az influenzaszezon december vége felé kezdődik, a mostani légúti megbetegedéseket még nem ez okozza.

Annyira érdemes megijedni, hogy minél többen beoltassák magukat, nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is. Pánikra viszont nincs ok, senki ne egy vírusok alkotta vörös felhőt képzeljen el, ami délkelet felől fenyegetően közelít Magyarország felé, hogy a szezon nyitásával mindenkit magas lázzal szegezzen az ágyhoz. Mert az ausztrál influenza minden bizonnyal már itt van, csak még „gyenge”.

Debrecen, 2016. november 23.
Influenza elleni védőoltást tartalmazó ampullák Dézsi Ágnes háziorvos debreceni rendelőjében 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Európát is elérheti a veszélyes ausztrál influenza
Idén már most több ausztrál betegedett meg, mint tavaly egész évben.

Folyamatosan változnak, keresik a kiskapukat

Szokás szerint kezdjük az elején. Még a tudósok között is vita van arról, hogy a vírusokat egyáltalán élőlénynek tekinthetjük-e vagy sem, hiszen kizárólag a gazdatestben mutatnak bármi aktivitást, és például még sokasodását sem szaporodásnak, hanem reprodukciónak tekintik. Témánk szempontjából viszont most a legfontosabb: a vírusok nagyon gyorsan változnak, ha úgy tetszik evolúciójuk rohamtempóban halad.

A folyamatos mutáció eredményeként évről-évre új törzsek jelennek meg, ezek az úgynevezett szezonális változatok. Mindegyik variáns más és más immunválaszt vált ki a gazdatestből, ezen múlik, hogy súlyosabb vagy enyhébb lefolyású betegséget okoznak

– magyarázza a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Utóbbi persze azon is múlik, szervezetünk találkozott-e adott vírussal vagy hozzá nagyon hasonlóval, ezért hatásos a védőoltás az új törzsek ellen is.

Sokkal rosszabb, de szerencsére ritkább eset, amikor a vírus teljes genomszegmenseket cserél ki, a gazdatest immunrendszere számára teljesen ismeretlen alakot ölt, esetleg fajok között is képes terjedni. Ilyen történt 2009-ben, amikor egy, az emberi, a madár- és a sertésinfluenza génjeit is tartalmazó influenzavírus világméretű járványt okozott.

Az oltás az emberiség adu ásza

De térjünk vissza az oltásra, ami egyrészt védettséget nyújt a szezonális influenza mind újabb és újabb variációival szemben. Másrészt viszont minél többen beoltatják magukat, a vírusnak annál nehezebb dolga van: kevésbé tud terjedni, és lényegesen kevesebb esélye van mutálódni, mivel arra csak a gazdatestben képes. Magyarán társadalmi, sőt világszintű átoltottsággal hosszú időre kihúzhatnánk az influenza méregfogát.

Fotó: Thinkstock

Nagyon le vagyunk maradva, még a fejlett országnak tekinthető Magyarországon is csak 20-24 százalék az átoltottság, az ideális arány legalább 40 százalék lenne.

Az új influenza nem teljesen új. Vagy nem úgy

És akkor jöjjön Ausztrália. Laikusként egy-egy ismeretlen betegség, az „új influenza” igencsak ijesztőnek tűnik főleg ha a 2009-es járványra gondolunk. Itt viszont köznapi értelemben nem beszélhetünk újdonságról annak ellenére sem, hogy a tudományos terminológia szerint tényleg új vírustörzsről van szó.

Az influenza embert leginkább érintő B vírusát megjelenése, azaz 1940 óta ismerjük, ennek egy szezonális változata jelent meg Ausztráliában – ennyiben új. Valamint abban, hogy az ottani tapasztalatok szerint súlyosabb és több embert érintő megbetegedést okoz, mint az elmúlt évek influenzái

– fogalmaz a virológus.

Valószínűleg már itt van

Fent említettük, szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy a vírustörzs elérje Magyarországot is, és december végén akár járványt okozzon. De ez nem azt jelenti, hogy december végére ér ide, hiszen globalizált világunkban a vírusok napok alatt képesek kontinensről kontinensre vándorolni, nagy valószínűséggel az „ausztrál influenza” is már rég megérkezett.

Terjedni, nagy számú megbetegedést, netán járványt okozni viszont még nem tud, ahhoz hideg, párás időre van szüksége: ilyen környezetben tudja fertőzőképességét a szervezeten kívül is tovább megőrizni. Ezért kezdődik mindig év vége felé az aktuális szezon, és tart az első melegebb időszakig.

Nagyon kisarkított és leegyszerűsített példa, de valahogy így kell elképzelni. Szeptember vége, meleg, szikrázó napsütés, egy influenzás utas Ferihegyen leszáll a Melbourne-ből érkező gépről és letüsszenti a korlátot. A vírus ebben a környezetben gyenge, „életképtelen”, hiába fogják meg utána többen is a vasat, senkinek nem lesz baja.

Ha ugyanez egy ködös, fagypont körüli januári napon történik, az utastársak kezére tapadó, ereje teljében lévő vírus alig várja, hogy az illető az orrához, szájához nyúljon, és már meg is kezdte hódítását Magyarországon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.