A magyarok szerint a cégeknek kell felelni a környezet rombolásáért

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága arra volt kíváncsi a kutatással, hogy hogyan állnak hozzá az Európai Unió lakói a környezetvédelmi kérdésekhez. A kérdésekre összesen 27881 európai lakos válaszolt 28 uniós országból, többek között

• a légszennyezés,
• az egyéni felelősség,
• a környezeti problémák következményei,
• az EU környezetvédelmi szerepének

témájában kérdezték a résztvevőket.

Igenis fontos a környezetvédelem

Az eredmények meglepően pozitívak lettek: az uniós tagállamok lakóinak 94 százaléka válaszolt úgy, hogy számára fontos a környezetvédelem, közülük is Svédországban és Ciprusban voltak a legtöbben ilyen környezettudatosak. A legkevésbé Horvátországban és Lengyelországban érdekli az embereket a környezetvédelem, de még itt is az állampolgárok 40 százalékát mozgatja meg a téma.

Az EU-lakosok szerint a legfontosabb környezetvédelmi problémáknak

1. a klímaváltozást (51%),
2. a légszennyezést (46%),
3. a hulladék növekvő mennyiségét (40%) tekinthetjük.

A válaszadók 81 százaléka gondolja úgy, hogy a környezetszennyezési problémák, köztük az imént felsorolt három legfontosabb megoldandó feladat a mindennapi életükre is hatással van. Rengetegen félnek attól, hogy a környezetszennyező anyagok az egészségükben is kárt tesznek: a válaszadók 74 százaléka a műanyagoktól, 84 százaléka pedig a minden nap használt termékek kémiai összetevőitől fél.

Éppen ezért nem is meglepő, hogy az Unió lakosainak 35 százaléka egyetért azzal, hogy több pénzt és erőforrást kellene fordítani a környezetvédelmi megoldások kutatás-fejlesztésére. Az emberek 34 százaléka azt sem bánná, ha keményebb szabályozásokra kerülne sor, pláne úgy, hogy 79 százalékuk gondolja úgy: a környezetszennyező nagyvállalatok nem tesznek eleget azért, hogy a tevékenységeiket ellensúlyozzák. Ez a vélemény egyébként a 2014-es, hasonló tematikájú EB-kérdőív óta nálunk erősödött a leginkább: három éve még a válaszadók 89 százaléka gondolta úgy, hogy a környezetszennyező cégeknek többet kellene tenniük a kárpótlás érdekében, idén pedig már a megkérdezettek 94 százaléka vélekedett így.

Mi elégedettek vagyunk az EU-val

Érdekes, hogy míg az európai átlag szerint az emberek 62 százaléka úgy gondolja, hogy az Európai Unió nem tesz eleget a környezetvédelemért, addig a magyar válaszadók 40 százaléka teljesen meg van elégedve az EU törekvéseivel – ez az egyik legnagyobb arány az Unión belül. Az európaiak kétharmada egyébként úgy gondolja, hogy az országoknak nem egyedül, helyi szinten kellene megbirkózniuk a kihívásokkal, hanem az Unióval szorosan együttműködve: ezzel az elképzeléssel Hollandia, Németország és Spanyolország ért a leginkább egyet, Horvátország, Románia és Görögország pedig inkább lokálisan oldaná meg a környezetvédelmi problémákat.

Nemcsak beszélünk, teszünk is érte

A kutatásban azt is megkérdezték az emberektől, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy személyesen is csökkentsék a környezetszennyezés mértékét. Főleg hogy az EU lakosainak 87 százaléka azt gondolja, hogy minden embernek közvetlenül van szerepe a környezet megóvásában és a változásban – Magyarországon is 80 százalék ez az arány, 2014 óta ráadásul 6 százalékkal növekedett.

A legtöbben

1. az újrahasznosítást,
2. a hulladékok szelektív gyűjtését,
3. a helyi termékek vásárlását,
4. az energiahasználat mérséklését,
5. az egyszer használható műanyagtermékek elhagyását

emelték ki. A válaszadók 35 százaléka a közlekedési módszerein is változtat: többet biciklizik, tömegközlekedik vagy sétál, és otthon hagyja az autót, vagy növeli az energiahatékonyságát (32 százalék), és ezzel is energiát spórol.

Itthon a leginkább még mindig a tévéből értesülünk a környezettel kapcsolatos hírekről, bár ez az arány azért lassan, de biztosan csökken. Második számú forrásunk az újságok, de ezek népszerűsége 2014 óta 21 százalékkal csökkent.

Érdekes, hogy nálunk nem számottevő az internet és a közösségi média használata ilyen célokra, míg az uniós átlagban már évek óta 42 százalék körül stagnál azoknak az aránya, akik innen szerzik be információikat a környezetszennyezésről és a klímaváltozásról.

A Környezetbarát Termék nem hat meg minket

Ami a magyart a legkevésbé érdekli a környezettudatosság szempontjából, az az EU Környezetbarát Termék védjegye: bár a hazai válaszadók 68 százaléka nyilatkozott arról, hogy ismeri a védjegyet, csak 17 százalék mondta azt, hogy befolyásolja a vásárlásnál. A válaszadók 32 százaléka magasról tesz arra, hogy jelen van-e ilyen megkülönböztetés a megvásárolt terméken, vagy sem.

Erre magyarázatot adhat az is, hogy itthon az átlagkeresletből megvásárolható termékek sokkal szerényebbek, mint az EU sok más országában, így nem igazán van lehetőségünk környezettudatos megoldásokat választani. Az ilyen felméréseknél érdemes a nációk jellemzőiről sem megfeledkezni.