Az, hogy a globális felmelegedés hat a növények – például az árpa, a karfiol, vagy éppen a kávé – elterjedésére, régóta ismert tény. Az azonban, hogy az éghajlatváltozás miként befolyásolja az élőlények fejlődését, sokkal vitatottabb kérdés.
Will Pearse, a Utah-i Állami Egyetem munkatársa szerint anyja minden tavasszal beszámol róla, hogy a kertjében található hóvirágok egyre korábban nyílnak. A kérdés az, hogy az efféle megfigyelések vajon a hőmérséklet, a csapadék és egyéb időjárási minták kiszámíthatatlanságára utalnak, vagy valami egyéb dolog áll a háttérben?
Egészen mostanáig a szakértőknek nem volt eszköze ahhoz, hogy összegyűjtsék az eltérő adatokat. A közelmúltban azonban Pearse és kollégái egy új statisztikai számítás segítségével képesek voltak kiszűrni a mostani és régebbi megfigyelésekből a lényeges információkat – számol be a Science Daily. A kutatók emellett 200 évre visszamenőleg egyes növénygyűjtemények adatait is elemezték.
Pearse szerint a csapatnak sikerült olyan eljárást létrehoznia, mellyel el tudták dönteni a régóta folyó vitát. Az adatok alapján a virágzás kezdetének és végének relatív ideje valóban módosult az utóbbi időkben.
Ez erőteljes bizonyíték a klímaváltozásra
– mondta a kutató.
Charles Davis, a Harvard Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője úgy véli, a múltbéli és napjaink virágzási mintájának szembeállításával újabb bepillantást nyertek abba, hogy miként hatott az emberi tevékenység az éghajlatra.
Az új vizsgálat azt is igazolta, hogy milyen fontos a tudomány számára a lakossági megfigyelés, hiszen az információk jelentős része laikusoktól származott.
(Kiemelt kép: moodboard/Thinkstock)
