Magyarországon az első sikeres hazai szívátültetést Szabó Zoltán szívsebész és csapata végezte el a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 1992. január 3-án. A transzplantációra öt évig készültek, tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holttesteken, kutyákon, hetente találkoztak konzultációra. Riasztáskor rohantak, stopperrel mérték, mennyi idő alatt sikerül kioperálni a szívet, eljuttatni a beültetés helyére, előkészíteni a beteget, hiszen a szív csak 4 órát bír ki a keringés megszakítása után.
Az első riasztást 1991 novemberében kapták, de Szabó professzor lefújta a műtétet, mert a donorszívet nem tartotta elég egészségesnek. Az élet őt igazolta, utólag kiderült, hogy a fiatal donor koszorúér-beteg volt.
Magammal kellett egyeztetnem
– mondta öt éve lapunknak a legendás professzor, amikor arról kérdeztük, milyen hivatalos helyeken kellett engedélyt kérnie az egyedülálló műtétre. 1992. január 3-án egy agysérülést szenvedett donor szíve vált elérhetővé. Az első szívátültetést a súlyos és többszörös szívbetegséggel született, 28 éves Schwartz Sándoron végezték el. Szabó professzor 97 százalék esélyt adott a műtét sikerére mielőtt kiemelte betegéből a 3700 grammos, szinte már működésképtelen szívet, s beültette a helyére a kómában lévő, 24 éves fiatalember szívét.
Belém égett az a pillanat, amikor a műtőben, a síri csendben az első ütésre vártunk. És akkor a szív megdobbant…
– idézte fel Szabó Zoltán egyik nyilatkozatában a műtét utáni pillanatot. Betege, Schwartz Sándor öt éve úgy emlékezett, a megnagyobbodott helyére beültetetett új szívét szinte nem is érezte.
Kivették a Ferrari motoromat és kaptam egy Trabantot. Azt éreztem, hogy lötyög csak bennem valami.
Fia, Sándor Zoltán, Szabó professzor után kapta nevét. Orvosát Papinak nevezte, mivel tőle kapta második életét, kettőjük keresztnevével, Papiéval meg a sajátjával akart emléket állítani a szeretett professzor úrnak.
Az első hazai szívátültetést vezető Széchenyi-díjas szívsebész 2015. december 6-án meghalt. 1967-ben ő készítette el az első magyar implantálható pacemakert, amit emberbe is beültetett. Munkájáért egyebek mellett megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal.
A világ első szívátültetését a magyar előtt 24 évvel és épp egy hónappal, 1967. december 3-án végezték el a dél-afrikai Fokvárosban. Christian Barnard egy közlekedési balesetben elhunyt, 27 éves nő szívét egy 53 éves férfi, Louis Washkansky mellkasába helyezte.
