A választ Japán elhelyezkedésénél kell keresni. A szigetország a Föld második legnagyobb hegységrendszere, az úgynevezett Cirkumpacifikus-hegységrendszer peremén található – a nagyjából 30 kilométer hosszú, patkó alakú vonulat a Csendes-óceánt fogja körül.
A területen nagyon gyakoriak a földmozgások, és a vulkáni aktivitás is igen jelentős. A Tűzgyűrűként is ismert rendszerben található a Föld tűzhányóinak 75 százaléka, sőt, a földrengések 90 százaléka is a környéken történik.
A páratlan aktivitás okát a mélyben kell keresni.
A Föld nagyobb lemezekre oszlik, melyek önállóan mozognak. Mikor a különböző lemezek peremei összeütköznek, igazán figyelemreméltó, és egyben veszélyes jelenségek jönnek létre. A Tűzgyűrűben pedig történetesen számtalan ilyen lemez ütközik és keveredik.
Azokat a területeket, ahol az óceáni lemezek egymásnak, illetve a kontinentális lemeznek nyomódva összegyűrődnek vagy alábuknak, szubdukciós zónának nevezzük. Az Új-Zélandnál kezdődő, a Fülöp-szigeteken, Japánon és Alaszkán át egészen az amerikai kontinens nyugati partjainak legdélibb pontjáig húzódó hegységrendszer is épp egy ilyen zóna.
Japán ráadásul több tektonikus lemez határán fekszik, melyek – a zóna aktivitásából adódóan – szinte állandó vulkánkitöréseket és földrengéséket eredményeznek.
Utórengés, akár évekkel később is
A pár nappal ezelőtti, a fukushimai partoknál összpontosuló földrengés epicentruma nagyjából 130 kilométerre volt a 2011-es tóhokui földmozgásétól. A szeizmológusok úgy gondolják, ez azt is jelentheti, hogy a 7,3-as erősségű rengés a jóval jelentősebb, 9,0-ás utóhatása volt.
Robert Smith, a Utahi Egyetem kutatója szerint a 2011-es katasztrófát számtalan kisebb földrengés követte. A szakértő kiemelte, egyáltalán nem ritka, hogy a hasonlóan erőteljes földmozgások után több gyengébb utórengést érzékeljenek – akár évtizedekkel, vagy évszázadokkal az első csapás időpontja után.
A 2011-es katasztrófát kiváltó feszültség több száz éven át gyülemlett a szubdukciós zónában. A rengés hatalmas szökőárat eredményezett, amely 7-es besorolású atomkatasztrófát okozott a Fukushima Daiicsi erőműnél. Öröm az ürömben, hogy a héten lezajló földmozgás messze nem volt ilyen erős.
A tóhokui földmozgás az egyik legnagyobb volt, melyet a kutatók valaha megmértek. A Tűzgyűrűben, és különösen Japánban, azonban bármikor bekövetkezhet egy hasonlóan erőteljes rengés. Idén tavasszal például Kumamoto környékén érzékeltek több száz földmozgást, melyek közt akadt 7,3-as erősségű is.
(Via: Live Science)
