Semmelweis Ignácot kortársai és orvos kollégái sem értették meg, ám ő dacolva környezete “megvetésével”, nők ezreinek az életét mentette meg. Ma már a napnál is világosabb, de felfedezése a XIX. század közepén igazi áttörés volt: kézfertőtlenítés. Az “anyák megmentőjévé” vált ezzel – bővebben itt.
Semmelweis arca
Semmelweisről köztudott, hogy szifiliszben szenvedett. Bár csak 47 éves volt mikor elhunyt, arca mégis úgy nézett ki, mintha a saját öregapja lenne. A magyar antropológusok elkészítették az orvos igazi arcát, azaz tudományos alapossággal megalkották az egészséges Semmelweist. Megtudhatjuk, hogy nézett volna ki, ha a betegség nem torzítja el a vonásait?
Munkájukról egy dokumentumfilmet forgattak, címe mi más lehet, mint “Semmelweis arca”. Az alkotás primerje hétfőn lesz az M5 csatornán. Ennek kapcsán beszélgettünk a nagy magyar orvos tragédiájáról Kiss-Stefán Mónikával, a film készítőjével.
Egyre agresszívebb lett
Hogy az idősíkot belőjük, Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született, és az 1840-es évek végén ismerte fel a klóros, klórmeszes kézmosás fontosságát a gyermekágyi láz megelőzésében. Mivel azonban kollégái gyakorlatilag kinevették, a módszert szinte csak ő alkalmazta. Semmelweis osztályát kivéve így a tudatlanság tovább szedte áldozatait a kórházakban.
Személyes tragédiája is valamikor az 1840-es években “kezdődött”, ekkor fertőződött meg szifilisszel. Az esztendők során állapota lassan romlott, testtartása hanyaggá vált, kézírása is egyre kuszább lett. Szemmel látható, nagy változás viszont csak 1862-től volt megfigyelhető.
Mind gyakrabban produkált dühkitöréseket, mértéktelenül evett és ivott, akár kérdezték, akár nem, felfedezéséről beszélt. Gyakran idegeneket is ezzel traktált. Az orvosok pedig mindössze annyit tudtak megállapítani: Semmelweis Ignác megőrült.
Az ápolók verték agyon
Családja nehéz döntést hozott, de mindenki úgy vélte, az lesz a legjobb megoldás, ha Bécsbe szállítják egy elmegyógyintézetbe, ahol egykori évfolyamtársa, a monarchia legjobb pszichiátere volt az igazgató. Semmelweis nem is tudta, hova viszik, gyakorlatilag becsapták.
Felesége és egy barátja kísérte el, azt mondták neki, nyaralni mennek, út közben pedig meglátogatják a pszichiátriát… Amikor rájött, mi történt vele, rátámadt az épp hozzá érkező professzorra. Akkoriban pedig az agresszióra agresszió volt a válasz, még a “gyógyítás területén” is.
Napokon keresztül tartották így, és 1865. augusztus 13-án meghalt. A boncolás már akkor megállapította, hogy Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, az egyik legnagyobb magyar orvos a verésbe halt bele. Pontosabban az elszenvedett sérülések okozta vérmérgezésbe. Hátborzongató.
Két kisgyermek csontmaradványai Semmelweis koporsójában
Bécs mellett temették el minden külsőséget mellőzve, majd a temető felszámolásakor kis fémkoporsóban Budapestre vitték a családi kriptába. Aztán a tudomány “felébredt”, a magyarok megértették, micsoda kincset tisztelhetnek ebben az emberben: 1894-ben díszes szarkofágban, óriási ünnepléssel helyezték újabb „örök” nyugalomra. Elkezdődött munkásságának újraértékelése, népszerűsítése, egyszóval Semmelweis kultusza.
Még további két alkalommal hantolták ki, utoljára 1963-ban, ekkor került mai nyughelyére, szülőházának kertjébe, amely ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont Budapesten, a Várkert Bazár mellett. Maradványait ekkor alaposan, az akkori modern technika segítségével megvizsgálták. Kiderült, halálakor már harmadik fázisú szifiliszben, paralysis progressivában szenvedett.
Három csontváz a “koporsóban”
Kiss-Stefán Mónika beszámol még egy érdekességről: 1963-ban a tudósok a Semmelweis maradványait tartalmazó dupla fém ládában két kisgyermek csontjait is megtalálták. Később kiderült, az egyik áttemetés során egynapos korában elhunyt kisfiát és a négyhónaposan távozott Mária nevű lányát helyezték mellé.
A múzeum kertjébe történő elhelyezés előtt gipszmásolatot készült Semmelweis koponyájáról. A másolatról később CT-felvételt, majd a 3D-s nyomtatást készítettek, majd ennek felhasználásával alkotta meg Kustár Ágnes antropológus és Balikó András szobrászművész az arcrekonstrukciót.
Munkájuk eredményeként pedig megláthatjuk a 47 éves Semmelweis Ignácot úgy, ahogy betegsége nélkül, természetes módon festett volna. Kis ízelítő:
Kiemelt kép: Semmelweis 39 és 46 évesen
