A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbak a bozót- és erdőtüzek. A nagyobb veszély elkerülése miatt sokszor hoznak létre kisebb, mesterséges tüzeket a hidegebb hónapokban. A probléma az, hogy ekkor az állatok egy része téli kábulatban, vagy egyenesen hibernációban van.
Ebben az állapotban az élőlények nem táplálkoznak, anyagcseréjük lelassul és testhőmérsékletük lecsökken. Egy-egy tűz után az ilyen álom igazán hasznos, mivel a felperzselt területeken jóval kevesebb a táplálék, valamint a menedék.
Ugyanakkor komoly veszélynek van kitéve egy állat, ha egy tűz kellős közepén szunyókál. Annak kutatására, hogy képesek-e az élőlények túlélni egy ilyen katasztrófát, a szakértők a keleti törpeoposszum (Cercartetus nanus) viselkedését kezdték vizsgálni.
A kisméretű erszényes emlős az Ausztrália délkeleti partjainál növő fákon él. Ha hűvösre fordul az idő, az állat földalatti, vagy fákon található üregekbe, esetleg elhagyott madárfészkekbe vonul vissza, ahol aztán mély álomba merül.
A tudósok vizsgálatuk során ilyen hibernációban lévő törpeoposszumokat figyelték meg. Miután az élőlények elszenderedtek, enyhe, fából származó füstöt bocsátottak rájuk. A kutatásban résztvevő öt élőlény mindegyike érzékelte a szagot, a három hím fel is ébredt, míg a két nőstény csak a fejét mozdította meg.
Az állatokat egyébként lassan forgó ágakra helyezték, hogy megfigyeljék, képesek-e félálomban is mozogni. Még a leginkább lelassult állatokban is volt annyi erő, hogy megragadják a gallyat, néhány fokos melegedés után pedig egyes élőlények mászni is elkezdtek.
Bár biztató, hogy a törpeoposszumoknak van némi esélye tűz esetén, a reakcióidejük így is elég lassú 13 Celsius-fokos testhőmérséklet alatt. A tudósok éppen ezért azt javasolják, hogy a hatóságok a leghidegebb hónapokban ne indítsanak bozóttüzet.
(Via: Popular Science)
