Öt év és bő 710 millió kilométer megtétele után a Juno űrszonda az elmúlt hétfőn megérkezett a Jupiterhez, ami rengeteg szempontból mérföldkő az űrkutatásban, így álljon itt öt olyan tény, melyek mindegyik már önmagában is megér egy misét, nemhogy így együtt.
A leggyorsabb ember által alkotott… bármi
Az elmúlt néhány hétben a Juno sebessége a Jupiter gravitációjának köszönhetően egyre gyorsult, és ha eljön az ideje, a szerkezet a valaha ember által épített leggyorsabb objektummá válhat azzal, hogy óránként 260 000 kilométeres sebességgel száguld, ami tízszerese annak, amit a Space Shuttle tud. További érdekesség, hogy miután július 4-én este pályára áll a Juno, a sebessége 35 perc alatt a fő hajtómű segítségével 210 000 km/h-ra csökken, ám még így is a leggyorsabb marad.
“…mint vasorrú bába a mágneses viharban”
A Jupiter felszíne roppant barátságtalan hely, hiszen a gázóriás mágneses mezeje folyamatosan szippantja fel a napszél töltött részecskéit, így pedig olyan erős sugárzási övek jönnek, létre, melyek milliószor erősebbek a földinél. Éppen ezért a Juno hasznos terhét egy olyan kamrába kellett rejteni, mely megvédi ezektől a szélsőséges körülményektől. Éppen ezért létrehoztak egy 180 kilogrammos titán dobozt, ami méretre nagyjából akkora, mint egy városi terepjáró utastere, és a környezeti sugárzást nyolcszázszorosra csökkenti. Azok az érzékelők, melyek kívül vannak, tantál védelmet kaptak, míg a napelemeket speciális sugárzáselnyelő fedőlemezzel borítottak. Mindezek a küldetés 2018. februári végére nagyjából 100 millió fogászati röntgen sugárzásának megfelelő dózist kapnak.
Halló! Halló!
Amikor a Juno “hazatelefonál”, hogy elmondja, az orbitális behelyezkedés manővere sikerült, a jele milliárdszor gyengébb lesz, mint amilyen egy tipikus földi hívás esetében. Ezzel pedig a NASA máris más perspektívába helyezte azt, hogy milyen, amikor hisztizünk a rossz térerő miatt.
Sehol egy konnektor, a nap meg alig látszik
Szintén ide vehetjük a napelemek kérdését, hiszen a Juno egy olyan projekt, ami a legtávolabbi megújuló energiaforrásos küldetés, és arrafelé 25x gyengébb a besugárzás, mint a Földön. Éppen ezért jó nagy felület kell, ami befogja a napfényt, ez pedig a Juno esetében 18 000 cellát jelent, illetve úgy lett a pályája kialakítva, hogy soha ne repüljön a sötét oldalon.
Kamera az űrből
A NASA a New Horizons esetéből már tudja, hogy a közösség is nagyon aktív tud lenni egy-egy küldetés esetén, éppen ezért lehet fontos a JunoCam, ami az amatőr csillagászok szívét dobogtathatja meg, hiszen számtalan lehetőséget kínál, de nem szeretnénk lelőni a poént, inkább mindenki kattintson ide, és nézze meg, hogy miről is van szó konkrétan.
