Az 1951-es, úgynevezett „sülysápi perben” 19 ember ült a vádlottak padján illegális szervezkedés miatt. Ez a per is azon koncepció része lett, amelynek segítségével a kommunista hatalom folyamatosan sulykolta: a rendszernek nem megfelelő embereket likvidálni kell. Maga az eljárás zárt ajtók mögött zajlott, de az ítélethozatal után propagandacélokat szolgált – a lakosság megfélemlítését, a rendszer ellenségképének konkretizálását, hangulatkeltést és a “dolgozók átnevelését”.
A koncepciós per levéltári anyagaiból Gaálné Barcs Eszter tett közzé részleteket az Archívnet.hu-n. Válogatásának célja nem a nem az ügy bemutatása volt, hanem bemutatni, hogyan használt fel a diktatúra egy már feltárt koncepciós pert propaganda célokra.
A dolgozók átnevelése…
A “sülysápi szervezkedésről” az ÁVH aláírás nélküli jelentést küldött a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) megyei szervezetének 1951. augusztus 22-én. Ezt a párt Monori Járási Bizottság titkárának küldték tovább a következő, kézzel írt széljegyzettel:
Mellékelten küldöm a sülyi szervezkedéssel kapcsolatos tájékoztatót. Azt javaslom, hogy ezt egy nagyon jól szervezett falugyűlésen kellene nyilvánosságra hozni. Az előadója a helyi tanács elnöke vagy VB tag legyen. A gyűlésen vegyetek részt Ti is. Helyesnek tartanám, ha az előadó összegyűjtene ezek [!] viselt dolgairól még több adatot, amelynek segítségével el kell érni, hogy olyan kulákellenes hangulat legyen, amely segít bennünket a dolgozók átnevelésében és az előttünk álló feladatok megoldásában. …
Elképesztő vádak
Maga a dokumentum pedig – már az ítélethozatal után – beszámol róla, hogy Sülysápon a Magyar Köztársaság megdöntésére szervezkedő személyeket fogtak el.
Az őrizetbevettek a község fasiszta elemeiből, volt csendőrökből, nyilas vezetőségi tagokból, kulákokból, klerikális és kulák befolyás alatt álló személyekből tevődtek össze […]
A “nyomozás” megállapította, hogy 1950 tavaszán Szvitek István, Jandó Ferenc és Szvitek János kezdeményezésére:
egy illegális, ellenforradalmi, terrorista csoportot alakítottak meg […] A szervezkedés célja népi demokratikus államrendünk, épülő szocializmusunk, a munkásosztály és a dolgozó parasztság államának megdöntése volt, fegyveres ellenforradalom útján. Az ellenforradalom után a régi rendet akarták visszahozni. Magyarországot újból a Habsburgok uralma alá akarták helyezni és Ottót az általuk törvényes államfőt akarták a trónra ültetni.
Jandó Ferenc “kulák” beismerte, hogy:
az ellenforradalom során mindenekelőtt meggyilkolták volna a kommunistákat és a népi demokráciához hű elemeket, majd a földet visszaadták volna a nagybirtokosoknak, a gyárat pedig a tőkéseknek. Szvitek János vallomása során előadta, hogy a fegyveres ellenforradalom akkor történt volna meg, amikor az amerikai imperialisták hazánk ellen megindították volna a fegyveres agressziót. Új háborúra spekuláltak, Magyarországot az amerikaiak gyarmatává tették volna.
Hadsereg amerikai segítséggel
Az összeesküvők politikai és katonai vonalon mozogtak. Előbbi során rendszeres összejöveteleken hallgatták az “angolszász imperialista rádió uszító”, magyar nyelvű adásait, majd megbeszélték a “háborús rémhíreket és a rémhírek terjesztésének módszereit”. Ilyen alkalmakkor “gyalázták a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, feldicsérték [!] az amerikai életformát”.
Szervezetük egyben Sülysáp község és az egész környék “rémhírterjesztő központja” is volt egyben – állapította meg az ÁVH. És azt, hogy csak a gyors közbelépés akadályozta meg, hogy létrejöjjön a szervezkedés katonai szárnya.
A katonai szervezetet mintegy 80-1000 főből álló terrorista csoportra tervezték, amerikai fegyverekkel felszerelve, gépesítve, hogy az alakulat minél mozgékonyabb legyen. A katonai alakulat neve »repülő rohamosztag« volt, amelynek feladata lett volna a kommunisták és a népi demokráciához hű elemek meggyilkolása, illetve az ellenforradalom ellen ellenszegülő személyek kiirtása.
A szocializmus építése…
Miután a vádlottak, pontosabban “fasiszta személyek a bizonyítékok súlya alatt megtörtek és beismerő vallomást tettek”, megszületett az elrettentő ítélet is. Szvitek Istvánt és Jandó Ferencet halálra ítélték és kivégezték, Szvitek János és Csapó Sándor életfogytiglant kapott, a többiek súlyos, 10-15 év közötti börtönbüntetést kaptak.
A hatalom meg lehetett elégedve. Kapuszta József monori járási titkár a megyei szervnek küldött válaszát így zárta ’51 augusztus 28-án:
Véleményünk, hogy Sülysápon kemény harcoknak nézünk szembe, de megvívása után Sülysápon a Pártépítés és a Szocializmus építése lökést fog kapni.
A két halálos ítéletet 1951. október 23-án, reggel fél hétkor hajtották végre.
(A dokumentumokat és Gaálné Barcs Eszter bevezető tanulmányát itt olvashatja az Archívnet.hu-n.)
