Egy új kutatás szerint a Marson gyakoriak a vas és kalciumban gazdag karbonátok. A földön hasonló kőzet a mészkő, amely vízi, elsősorban tengeri környezetből származó oldott szenet tartalmaz. Ha a lerakódások valóban olyan gyakoriak, mint ahogy azt a tanulmány írja, akkor a bolygó felszíne egykor minden bizonnyal vízben gazdag volt.
A tudomány újabb előrelépései abban segítenek, hogy a kutatók immár helyszíni munka nélkül is tudják elemezni egy közelebbi bolygó felszínét. A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) pontosan egy ilyen készüléket tartalmaz, a Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer Mars-ot (CRISM), amely infravörös fény kibocsátásával azonosítja a kőzetek ásványtani jellemzőit.
Ezt a technikát felhasználva a kutatók a Huygens-medencét vizsgálták, egy 456 kilométer átmérőjű becsapódási krátert. A hatalmas kráterben több fiatalabb becsapódási pont is van, ezek feltehetőleg alkalmasak a karbonátok felfedezésére, ugyanis a becsapódási energiával ezek a kőzetek könnyen a felszínre kerülhettek.
A csoport számításai bejöttek, több kráterben is karbonátra bukkantak, a kőzetek korábban nagyjából 5 kilométeres mélységbe voltak eltemetve. Hasonló köveket a Mars más pontjain is találtak, így a kutatók arra következtettek, hogy a bolygón egykor egy hatalmas óceán lehetett.
Janice Bishop, a felfedezést bemutató tanulmány társszerzője szerint a kőzetek azonosításával egy olyan korszak tanulmányozható, amikor a vörös bolygó nem volt sivatagos.
Az 5 kilométeres mélység ugyanakkor arra utal, hogy a terület már igen régóta száraz. A szakértők szerint az egykori világtenger 4,1-3,7 milliárd évvel ezelőtt létezhetett, egy olyan korszakban, amikor a Belső Naprendszerben igen gyakoriak voltak a hatalmas becsapódások – a szaknyelv ezt a késői nagy bombázásnak nevezi.
Amennyire jelenleg tudjuk, nagyjából ebben az időszakban alakult ki az élet a Földön. Ehhez legfőképp vízre volt szükség, olyanra, amely egykor a Marson is volt.
Nem elképzelhetetlen tehát, hogy éppen ezért egykor a vörös bolygó is élőlényektől hemzsegett. Ugyanakkor amíg a kutatók nem találnak valamilyen nyomot – mondjuk megkövesedett mikrobákat – addig csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban.
(Via: IFL Science)
