Tudomány

Katasztrofális véget jósol az exobolygók felfedezése?

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 05. 12. 18:35

A NASA május 10-én jelentette be, hogy a Kepler űrteleszkóp több mint ezerkétszáz új exobolygót talált. A legújabb számítások szerint csak saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben több tízmilliárd földszerű bolygó és több tízezer-néhány millió intelligens civilizáció lehet. Jó hír - gondolhatnánk, de sajnos nem biztos, hogy az. Egy elmélet szerint az, hogy még nem találkoztunk intelligens földönkívüliekkel, azt jelentheti, hogy egy titokzatos mechanizmus, a "Nagy szűrő" meggátolja, hogy egy civilizáció - legyen bármilyen fejlett - képessé váljon a csillagközi utazásra. Még azelőtt elpusztul, mielőtt kifejleszthetné az ehhez szükséges technológiát - és elhagyhatná a saját naprendszerét.
A Tejútrendszerben több millió intelligens civilizáció lehet. Az, hogy még nem találkoztunk a képviselőikkel egyszersmind azt is azt jelentheti, hogy pusztulásra vagyunk ítélve.

A NASA május 10-én jelentette be, hogy a Kepler űrteleszkóp 1284 eddig nem ismert, a naprendszerünkön kívüli bolygót (exobolygót) fedezett fel. Az űrkutatási hivatal úgy saccolja, hogy csak a saját galaxisunkban több tízmilliárd földszerű exobolygó van – ami sajnos meglehetősen rossz hír lehet az emberiség számára.

Hol van E.T?

A csillagászok évszázadok óta szeretnék tudni, hogy rajtunk kívül élnek-e még értelmes lények az univerzumban. Az intelligens civilizációk számát egy egyszerű egyenlet, az ún. „Drake-formula” segítségével lehet a legjobban megbecsülni. Az egyenlet egyik változója az idegen csillagok körül keringő bolygók száma. Mivel az 1960-as években, amikor Frank Drake megalkotta a formulát, még nem volt közvetlen bizonyítékunk az exobolygók létezésére, a csillagászok eleinte óvatos becslésekkel álltak elő. Csakhogy a helyzet mára jelentősen megváltozott.

Ahogy azt már korábban is említettük, a NASA bolygóvadászának adatai azt mutatják, hogy a Tejútrendszerben több tízmilliárd földszerű bolygó lehet. Ha ezt a számot behelyettesítjük a Drake-formulába, azt kapjuk, hogy valahol néhány tízezer és több millió között lehet a galaxisunkban élő intelligens civilizációk száma.

Igen ám, csakhogy annak ellenére, hogy a tudósok (pl.: a SETI-program keretében) évtizedek óta aktívan keresik a földönkívüli élet bizonyítékait, eddig semmit sem találtak. Se egy árva rádiójel, se egy távoli nap körül keringő mesterséges objektum, se egy erre tévedt idegen űrhajó. Ezt a földönkívüli civilizációk létezésének becsült valószínűsége és a létezésükre utaló bizonyítékok hiánya közötti látszólagos ellentmondást hívják az alien-kutatók „Fermi-paradoxonnak”.

Ha vannak idegen lények, hol a manóban vannak?

Az elmúlt években a csillagászok számos különféle módon próbálták feloldani a Fermi-paradoxont. Szinte minden ezen a szakterületen dolgozó kutatónak megvan a maga kedvenc elmélete – köztük sajnos olyanok is, amelyek az emberi nem közelgő pusztulását jövendölik.

Fennakadunk a szűrőn

Robin Hanson közgazdász 1998-ban publikálta „Nagy szűrő” nevű elméletét, ami nem sok jóval kecsegtet minket. Snyder Beattie, az Oxfordi Egyetem kutatója a következőképpen vázolta fel a teóriát:

Valamennyi életformának egy soklépcsős fejlődési folyamaton kell átmennie, mielőtt olyan civilizáció válhat belőle, amely képes a hosszú távú űrutazásra.

  • Először az egysejtű organizmusokból ki kell alakulniuk a többsejtűeknek.
  • Majd intelligens élőlényekké kell fejlődniük.
  • Ezután az intelligens élőlényeknek szervezett társadalomba kell rendeződniük, hogy a technológiai fejlődés érdekében egyesíteni tudják az erőiket.
  • Végül el kell hagyniuk a szülő-naprendszerüket, és új otthont keresniük, hiszen központi csillaguk előbb-utóbb kifogy a fűtőanyagból és felrobban.

Beattie szerint ezeknek a lépéseknek valamelyike lehet a Nagy szűrő, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy ha az elmélet helyes, az univerzumban egyetlen életformából sem lehet űrutazó civilizáció. És mivel mi egy kivételével valamennyi lépcsőn végigmentünk már, most már csak a „kritikus lépés” jöhet, amit nem fogunk tudni megugrani.

Például egy globális méretű katasztrófa, ami eltörli a Föld színéről az emberiséget.

Menthetetlenül itt ragadtunk?

Ha Drake egyenlete helyes, akkor több millió intelligens civilizációnak kell lennie a galaxisban. Köztük olyanoknak is, amelyek fejlettebbek nálunk, és jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy kifejlesszék a csillagközi utazáshoz szükséges technológiát. Ha viszont olyan űrhajókat tudnak építeni, amelyekkel távoli csillagok körül keringő világokat is meglátogathatnak, nyilván arra is képesek, hogy hatalmas intersztelláris birodalmakat alapítsanak.

Tekintve, hogy még egyetlen földönkívüli sem látogatott meg minket, és annak sem találtuk bizonyítékát, hogy egyáltalán léteznének, valószínű, hogy valamennyi fejlett civilizáció fennakadt a Nagy szűrőn – még mielőtt kiléphetett volna a csillagközi térbe. Így tehát nekünk sincs esélyünk: menthetetlenül itt ragadtunk a saját naprendszerünkben, és tehetetlenül várjuk közelgő végzetünket.

Szerencsére, azért számunkra jóval kedvezőbb forgatókönyvek is vannak. Elvégre, a Nagy szűrő elmélete csak egy a Fermi-paradoxon lehetséges feloldásai közül – lehetséges például az is, hogy a többi intelligens civilizáció egész egyszerűen csak túl messze van tőlünk ahhoz, hogy találkozhassunk velük.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.