Tudomány
Rosetta és Philae (philae, rosetta űrszonda, )

Oxigént fedeztek fel egy üstökös légkörében

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 10. 28. 20:22

Oxigénmolekulák nyomaira bukkantak a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös légköri gázait elemző svájci tudósok, akiket igen meglepett a felfedezés.

A Berni Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának Rosina nevű tömegspektrométere segítségével analizálják az üstökös légkörét. A várt kén és metanol mellett oxigénmolekulák (O2) egyértelmű nyomaira bukkantak.

Kiderült, hogy a 67/P üstökös légkörében az O2, vagyis a kétatomos oxigén a negyedik leggyakoribb gáz a víz (dihidrogén-monoxid), a szén-monoxid és a szén-dioxid után.

Az oxigén kémiailag erősen reaktív. Ezért feltételezték eddig, hogy a Naprendszer korai időszakában a nagy mennyiségben jelen lévő hidrogénnel vízzé egyesült. Ennek ellenére még mindig voltak oxigénmolekulák az üstökös légkörében.

Sosem gondoltuk volna, hogy az oxigén évmilliárdokat képes túlélni anélkül, hogy más anyagokhoz kötődjön, idézte a Berni Egyetem közleménye Kathrin Altwegg projektvezetőt.

A molekuláris oxigént igen nehéz teleszkóppal felfedezni. A berni kutatók szerint ez magyarázza, hogy más üstökösöknél eddig nem vették észre. A Rosina mérései tették lehetővé a felfedezést.

Ismeretes, hogy a Jupiter és a Szaturnusz holdjain is előfordulnak oxigénmolekulák. Esetükben az anyabolygó nagyenergiájú részecskéinek becsapódása lehet a magyarázat, a 67/P üstökösnél erről nem lehet szó.

Az üstökösnél az oxigénmolekulák legvalószínűbb magyarázatának azt tartják a tudósok, hogy az oxigén már igen korán, a Naprendszer kialakulása előtt keletkezett, amikor a nagyenergiájú részecskék jégszemcsékkel találkoztak a csillagok születésének hideg helyszínén, az úgynevezett sötét molekulafelhőkben. A korai Naprendszerben további “oxigénfeldolgozás” ezután nem történt.

A berni tudósok szerint az oxigénmérések azt mutatják, hogy az üstökös anyagának nagy része idősebb, mint a Naprendszer, összetétele a sötét molekulafelhőére jellemző, amiből a szoláris köd és később a bolygórendszer keletkezett.

A Rosina mérőműszer 2014 augusztusa óta vizsgálja a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös légköri gázait. A Rosinát hordozó Rosetta űrszonda tízéves utazás után novemberben bocsátotta az üstökös felszínére leszállóegységét, a Philae-t.

Az űrszonda azóta is követi az égitestet, küldetése 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

(Guardian)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.