Több mint 200 új fajra, köztük tüsszögő majomra, sétáló halra és ékszerre hasonlító kígyóra bukkantak az elmúlt években a Kelet-Himalája térségében – derül ki a Vadvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből, amelyet hétfőn az élőhelyek világnapja alkalmából tettek közzé.
A Rejtett Himalája: Ázsia Csodaországa című jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, részletesen bemutat több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, egy-egy hüllőt, madarat és emlőst.
A 2009 és 2014 között felfedezett 211 új faj előkerülése (éves átlagban 34) a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe.
“Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség – amely számos lenyűgöző fajnak ad otthont – továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye” – mondta Ravi Sign, a WWF India igazgatója, a szervezet Élő Himalája Kezdeményezés elnöke.
A legmeglepőbb újdonságok közé tartozik az élénk kék színű, sétáló törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amely képes a szabad levegőn lélegezni és akár négy napig is túlél a szárazföldön – igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál. A jelentés beszámol a 2011-ben felfedezett, cerkóffélékhez tartozó mianmari piszeorrú majomról, amely felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög, és egy élő drágakőről: az ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével.
A szervezet szakemberei felhívják a figyelmet arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartják számon.
A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb. A sérülékeny ökoszisztémáikat veszélyezteti a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.
A Himalája legalább tízezer növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában csak 1998 és 2008 között több mint 354 új fajt fedeztek fel.
A régió sokszínű állat- és növényvilágának megmentése érdekében a WWF aktívan támogatja a kelet-himalájai országok elmozdulását a terület sokmilliós lakosságát fenntartható módon kiszolgáló gazdaság felé. A szervezet szoros regionális együttműködést kezdeményez annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül fejlődjenek, és ne használják túl a bolygó nyújtotta lehetőségeket. Részt vesz azoknak a programoknak a kidolgozásában és támogatásában, amelyek biztatóbb jövőt helyeznek kilátásba az ott élő emberek és az élővilág számára egyaránt, különös tekintettel azokra a ma még ismeretlen élőlényekre, amelyek felfedezése még előttünk áll – olvasható a jelentésben.
